Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-12 / 8117. szám
tek. az ott meghatározott intézmények helyett a társadalmat a kommunista pán szervei irányították, a hatalmat kizárólag azok gyakorolták. Az alkotmányosság visszaállítása 1989. június 13-án, az ún. háromoldalú tárgyalásokkal kezdődött meg. Ezen sikerült megállapodni a szabad választások feltételeiről, és eközben jelentős alkotmánymódosítást is hajtottunk végre. A következő állomás a választást követően. a kormányalakítást megelőzően az MDF és az SZDSZ közötti megállapodás és az azt követő alkotmánymódosítás volt. így jött létre az az állami intézményrendszer, aminek lényege egy erős parlament, egy középerős kormány és egy gyenge köztársasági elnök, és amely a német és spanyol alkotmányos berendezkedéshez hasonló. Ez egyébként nem véletlen, hiszen Németországban és Spanyolországban is diktatúrát követő demokráciák alkotmányos intézményrendszerét kellett megteremteni, és a két ország példája bebizonyította, hogy ez a berendezkedés alkalmas a demokrácia stabilizálására. Előnye az, hogy kizárja bármiféle személyi uralom előtérbe kerülését, az ország első embere a miniszterelnök, akit a parlament választ, és akit a parlamenti többség bármikor vissza is hívhat tisztségéből. A köztársasági elnököt szintén a parlament választja. 0 ugyan csak törvénysértés esetén vonható felelősségre, viszont az ország irányításába érdemi beleszólása nincs. Az elnök szerepe mégis fontos, hiszen neki kell reprezentálnia a nemzet egészét, pártok felen állva az egységet kell szolgálnia. Az alkotmányos állami berendezkedésen túlmenően a másik nagy feladat a demokratikus önkormányzati rendszer kialakítása volt. amelyet a szabadon választott parlament szintén elvégzett, Tény. hogy az önkormányzatok a demokratikus országokban természetes fejlődés eredményeként alakultak ki; nekünk pedig a diktatúra által létrehozott szovjet típusú tanácsrendszer helyén — a semmiből — törvényhozási úton kellett létrehoznunk az önkormányzati rendszert. Ebből is következik, hogy az önkormányzatok kezdetben nem tudják betölteni azt a szerepet, amelyet a demokratikus közélet megvalósítása és a polgárok közösségi életének igazgatása terén fejlett demokráciákban betöltenek. Az önkormányzati rendszer ellentmondásosságának további oka, hogy igen sok helyen a régi vezetőket választották újra. Ez tovább nehezítette azt, hogy az emberek kézzelfogható módon érzékeljék a rendszerváltozás tényét. Mindennek ellenére leszögezhetjük, hogy az önkormányzati rendszer kialakítása szükséges és fontos lépés volt a rendszerváltozás során. Magyarországon ma már nincs más hatalom, csak az. amely végső soron az állampolgárok akaratnyilvánításán, a szabad választáson alapul. Ez tekinthető az igazi rendszerváltozásnak! Míg négy évtizeden át önjelölt pártfunkcionáriusok ellenőrizhetetlen, leválthatatlan és törvényen kívüli hatalma érvényesült, ma a társadalmat választott testületek irányítják törvényben meghatározott módon. Míg korábban a döntéseket felelősséggel legfeljebb önmaguknak tartozó pártfunkcionáiiusok és pártfórumok hozták, ma a parlamentnek és végső soron a választóknak tartoznak felelősséggel a döntéshozók. Magyarul: a pártönkény helyében Magyarországon megteremtettük az alkotmányos rendet, annak is legjobban bevált formáját, a parlamentáris demokráciát és a szabad önkormányzatokat. III. A rendszerváltozás keretében a harmadik fontos terület a tulajdonviszonyok megváltoztatása. A kommunista diktatúra a polgároktól elvette tulajdonukat, A termelőeszközök terén a magántulajdont itijesen megszüntette, máshol pedig jelentősen fcűríktozla. Az úgynevezett tó&ülajttorrra alapozott gazdaságról bebizonyosodott, hogy működésképtelen, ezért az állami és szövetkezeti tulajdont újra magántulajdonba kell adni. De a tulajdoni rendszer átalakítása nemcsak a gazdaság működőképességének feltétele, hanem a polgárok szabadságának és függetlenségének biztosítéka, tehát a demokratikus berendezkedés stabilitásának záloga is. A kommunista diktatúrák azért lehettek tartósabbak mint a jobboldali diktatúrák, mert elvették a polgároktól a tulajdonukat, és ezzel alávetett helyzetbe taszították őket. Ha a demokráciát is stabillá akarjuk tenni, az embereknek vissza kell adni tulajdonukat, mert a magántulajdonnal rendelkező polgárt tartósan alávetni semmiféle önkényuralom nem képes. Az állatunk megcélzott szociális piacgazdaság csak úgy valósulhat meg. ha a termelőeszközök többségét magántulajdonba adjuk. Hogy ez miképpen kerülhet sorra, ama elméletileg kétféle válasz adható: az egyik a reprivatizáció, ami annyit jelent, hogy az állam az állampolgároktól jogtalanul elvett vagyontárgyakat természetben juttatja vissza jogos tulajdonosainak. amennyiben pedig ez nem lehetséges, teljes kártalanítást fizet. A másik megoldás szerint a köztulajdont azoknak a magántulajdonába kell adni. akik azt képesek megvásárolni, függetlenül attól, hogy korábban ki volt az adott vagyontárgy jogos tulajdonosa. A Magyar Demokrata Fórum ebben az alapvető kérdésben az utóbbi álláspontot fogadta el, nem vitatva a reprivatizáció elméleti jogosságát, de figyelembe véve az ország helyzetét. Ezzel összefüggő probléma a jogtalan vagyonelvételekre vonatkozó igazságlétei, a kárpótlás kérdése, amely a reprivatizáció elutasítása esetén óhatatlanul felmerül. Az ellenzéki pártok különböző formában, de úgy foglaltak állást, hogy a jogtalan tulajdonelvételekért kárpótlást ne fizessen az állam, míg a koalíció szerint nem lehet a múltat anélkül lezárni, hogy valamiféle kártérítést ne kapjanak mindazok, akiktől jogtalanul elvenék tulajdonukat. A döntés nem kisebb kérdést érint, mint azt, hogy kik legyenek az új magántulajdonosok. Összhangban a békés rendszerváltozás, a törvényes forradalom. a megállapodásos átalakulás ebeivel azt elfogadtuk, hogy a különböző ügyeskedések — köztük hatalomátmentések — révén, de jogszerűen megszerzett vagyonokat az állami tulajdonból való részesedés során ugyanúgy fel lehessen használni, mint ahogyan a nemcsak jogszerűen, de erkölcsileg és politikailag is kifogásolhatatlan módon szerzett vagyonokat. Ugyanakkor azt akartuk. hogy az állami és a szövetkezeti tulajdonból részesüljenek azok is. akik azáltal szenvedtek sérelmeket az elmúlt évtizedek során, hogy jogtalanul elvenék tulajdonukat. Biztosítanunk kell. hogy legalább elszenvedett sérelmeik egy hányadának erejéig, ők ingyenesen részesedjenek a köztulajdonból. Akiktől pedig termőföldet vettek el — és a károsultak túlnyomó többségét ők jelentik — általában teljes kártalanításhoz juthatnak, mert az árverés során elvett földjükkel azonos értékű, illetve nagyságú termőföldet tudnak szerezni. A kárpótlási törvény azt jelenti, hogy az állami tulajdon magántulajdonná alakítása során a igazságtétel! elemet is figyelembe vesszük. Ez volt az első lépés a stabil demokratikus társadalmat garantáló széles tulajdonos-középosztály kialakítása útján. E középosztály tagjai közt akarjuk látni azokat, akik sé: reimet szenvedtek azáltal, hogy jogtalanul elvették tulajdonukat. A magántulajdoni rendszer kialakítása során a következő fontos lépés a szövet? kezeti törvény lesz. amely megteremti az új típusú, magántulajdonon alapuló szövetkezeteket, és amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok is földtulajdonosok legyenek. A privatizációt — amely eddig jól haladt — gyorsítani kell a jövőben, de eközben azokat a megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek megakadályozzák azt. hogy a köztulajdon értéke alatt kerüljön eladásra. Sürgősen meg kell valósítani a munkavállalói részvényprogramot. hogy a vállalati alkalmazottak is tulajdonosokká váljanak. IV. A diktatúrák szerv es részét képezte az ellenőrzött és irányított nyilvánosság. A demokráciának ezzel szemben lény egéhez tartozik a sajtószabadság, amely alapvető emberi jog. A demokratikus intézmények ellenőrzésében, jó működésük szavatolásában óriási szerepe v an a nyilvánosságnak. Kétségtelen, hogy Magyarországon korlátlanul érvényesül a sajtószabadság és ez a demokrácia és így a rendszerváltozás fontos eleme Ugyanakkor az is tény, hogy a felszabadult sajtót és a közszolgálati médiát a régi rendszerben lejáratott, és a koalícióval ellenséges „szakma" képviselőt uralják. Ezért — míg a kormányzati hatalom ellenőrzésének funkciója maximálisan érvényesül—, addig másik fontos feladatának, az objektív tájékoztatásnak a tömegkommunikáció alig tesz eleget A Magyar Demokrata Fórumot ezen a területen mulasztás terheli. Egy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormányhoz közel álló napilap megszülessen Miután az újságírók hovatartozása adottságként is felfogható, inkább ártott, mint használt a verbális szembenállás, amit az MDF — egyébként jogos indulatból — a sajtóval szemben tanúsított. Nem osztom azoknak a nézeteit, akik elsősorban az MDF sajtópolitikáját hibáztatják a kialakult helyzetért, de kétségtelen. hogy mindez mélyítette az MDI r;» az újságírók között eleve meglévő elit t téteket. Az alapvető ok az. hogy az újságírók közül a hangadók többsége ein c az MDF politikai ellenfeleivel rokonszenvezett. ezért ők a szabad választásokat vereségként élték meg. azt követően pedig a koalíció bukásában reménykedtek, es tevékenységükkel maguk is igyekeztek azt előmozdítani Ez egy olvan pozíció, amelyen taktikus bánásmód, banítkozás