Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-02 / 8110. szám
A köztársasági elnök döntésé az Alkotmánybíróság előtt A parlament hétfői ülésén Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke bejelentette, javasolni fogja: a bizottság forduljon az Alkotmánybírósághoz a köztársasági elnök döntése miatt Göncz Árpád még a parlament nyári szünete előtt lelkiismereti okra hivatkozva tagadta meg a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek kinevezését. A kormánypárti kép- i viselők ezt követően levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyben elítélték a köztársasági elnök lépését. Az ellenzék akkor - a szocialisták kivételével - kivonult az ülésről. Kulin Ferencet arról kérdeztük, miért látja szükségesnek, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak.- Az ellenzék várhatóan nem támogatja az Ön javaslatát. Mi történik ebben az esetben?- Ehhez a döntéshez nem kell kétharmados többség, a kormánypártok pedig feltehetően támogatják a javaslatot. így elküldhető a kereset az Alkotmánybírósághoz.- Mi szerepel majd ebben a keresetben?- Még nincs letisztázott tervezet, csak a tartalmára tudok utalni. Természetesen kérdéseket fogalmazunk meg, amelyek annak tisztázására irányulnak, hogy a köztársasági elnök mérlegelési-véleményezési joga mire terjed kj. Ugyanis ezen a ponton kétfajta jogfelfogás ütközik. A? egyik szerint - ahogy ezt a precedens bizonyította -r a köztársasági elnök újragondolhatja a parlamenti bizottság által már mérlegelt politikai alkalma* sági szempontokat. A másik a nyugati parlamentáris demokráciák gyakorlata alapján kialakított jogértelmezés. Eszerint a köztársasági elnök a dttntéseíőkészftés, döntéshozás törvényességének, alkotmányosságának a körülményeit vizsgálhatja. S ha itt felfedez - mint a kárpótlási törvény esetében - törvényességi problémákat, megtagadhatja -az aláírást, s az Alkotmánybírósághoz fordulhat. De a döntésben morális indokokra csak azok hivatkozhatnak, akik a felelősséget viselik. Parlamenti demokráciában pedig a felelősség legnagyobb része a parlamenté, ezen belül ebben az esetben a kulturális bizottságé. A kormányzat részéről a miniszterelnök vállalta a felelősséget.- Ön bizottságról beszél, de jól tudjuk, hogy ebben a kérdésben nem volt konszenzus.- A jog szerint az a döntés, amelyik nem igényel minősített többséget, bizottsági döntésnek számít, ha azt az egyszerű többség támogatja,- Az előbb elmondottakból következően önök vitatják a köztársasági elnök kinevezési jogát?- Nem, ezt nem vitatjuk.- Tehát csak az indoklásban foglaltakat támadják. Mi történik akkor, ha a köztársasági elnök indoklás nélkül tagadja meg az aláírást?- A köztársasági elnök kinevezési joga a nyugati minták alapján értelmezendő, tudva azt, hogy a magyar hatalmi szerkezet sajátságos, Vagyis pern a kormányzópártokból került ki mindkét vezeti - a miniszterelnök és a köztársasági elnök. A tisztségek elosztását megelőzte az MDF-SZDSZ- paktum. Ez ma nem működik, s minden probléma ebből fakad. Nem a legmagasabb szinten, hanem a kulturális bizottság szintjén. A kérdés az, hogyan működjön egy alkotmányban rögzített demokrácia, ha a paktum nem működik. A kormányzópártban az az aggály merült fel. hogy a köztársasági elnök bármikor megtagadhatja egy miniszter kinevezését is. Holott a kiválasztás, illetőleg - a mi felfogásunk szerint - a kinevezés joga a miniszterelnököt illeti. Ebben a köztársasági elnök formai joga, illetve kötelezettsége nem akadályozhatja meg. De ez fordítva is fennáll, minden köztársasági elnöki intézkedéshez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. Ha ez az alkotmányjogi probléma nem tisztázódik, állandó bizonytalansági tényezőt jelent majd a parlamenti ciklus alan, s kiszámíthatatlanná teszi a kormányt Kulin Ferenc lépéséről Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselőt a kulturális bizottság tagját is megkérdeztük:- Szomorúak vagyunk, hogy az MDF parlamenti „belépője” ismét sajtóügyekről szólt. Kíváncsian várjuk, hogy a kulturális bizottság kormánypárti többsége most is eljátsza-e azt a fölösleges színjátékot, amit a miniszterelnöknek írott levél ügyében folytatott. Vagyis a kormánypárti álláspontot elnevezik-e a kulturális bizottság álláspontjának. Egyértelmű, hogy Göncz Árpád álláspontja minden szempontból törvényes és alkotmányos. Megfelel a kmévezéüi törvénynek, amely konszenzusra kötelezi a feleket, s elosztja a hatásköröket. A miniszterelnöknek jelölési, a köztársasági elnöknek kinevezési jogot ad. A törvény indoklása külön felhívja a figyelmet arra, hogy azért kell a kormánytól elvenni és a köztársasági elnöknek átadni a kinevezési jogot, hogy a sajtószabadság és a pártatlanság érvényesülhessen a médiában. Amikor a miniszterelnök egy hét végi futárpostával oly módon nevézi meg alelnökjelöltjeit, hogy arról még a kormánypárti bizottsági alelnök sem tud, akkor egyértelmű, hogy nem törekszik konszenzusra. A konszenzus alapján megválasztott médiaelnökök szintén tiltakoztak e lépés ellen. Megállapíthatjuk tehát hogy sem politikai, sem szakmai síkon nem jött létre konszenzus. Személyes indokot is vélek felfedezni a lépés mögött Kulin Ferenc igen szerencsétlenül nyilvánult meg, amikor kijelentette, hogy Göncz elnök helyében megfontolná lemondását. Ettől a szerencsétlen mondatától menekül-most.- Ha az SZDSZ számára ilyen egyértelmű az Alkotmánybíróság döntése, akkor véleményük szerint mi áll annak hátterében, hogy a kormánypártok valószínűleg vállalják ezt a lépést? r- Remélem, hogy nem a médiatörvény tárgyalásának a lassítása a cél, Újabb és újabb műviharok keltésével, Minden egyes nap, amely médiaiörvény nélkül telik el, tovább rombolja a közmédiumok helyzetét, (németh) I Magyar Nemzet, 1991. augusztus 28.
