Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-02 / 8110. szám
Magyar Nemzet, 1991. augusztus <.8. / Program-e még a Kupa-program? Az ellenzék gyorsuló, a kormány stagnáló inflációról beszél Az Országgyűlés keddi ülésszaka a Kupa-program jegyében telt el. A pénzügyminiszter az államháztartásról szóló törvénytervezet előadója volt ezen a délelőttön, ám a költségvetés gazdájaként áttételes szerepe van a hétfőn kezdődön és tegnap folytatódon, társadalombiztosítással összefüggő jogalkotásnak is. A kormányon belüli munkamegosztás ugyan Botos Katalin tárca nélküli miniszter tisztévé tene a jegybanki és a pénzintézeti törvénytervezetek előkészítését és beterjesztését, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e két terület sorsa is közvetlenül kapcsolódik Kupa pénzügyminiszter tavasszal meghirdetett programjához. A T. Ház, hagyományainak megfelelően, ezúttal is teret adott sajtótájékoztatóknak, történetesen két ellenzéki párt fejtette ki tegnap gazdaságpolitikai nézeteit a most folyó törvénykezésről, sőt az SZDSZ címet is adott mondandójának 4 Kupa-program a bukás felé halad '88‘ban kezdődött Az Országgyűlés tehát áthelyezte a súl\pontot a gazdasági törvénykezésre’’ A programja szerint igen, hiszen ezen a kedden ilyen napirendeket szerepeltetett. A beterjesztett államháztartásról szóló magas szintű jogszabály tervezetéről a miniszter azonban sajátos véleményt mondott. Pár esztendeje, 1988-ban az akkori reformerek nem akárhol, hanem itt, az államháztartási reform akkoriban kimunkált elgondolásaiban készítettek elő politikai, gazdasági és elosztási, költségvetési reformokat is. A rendszerváltás „devalválta" az egykori törekvéseket, hiszen jószerivel néhány gazdasági terület gyökeres átalakulása maradt meg a fiskális reformerek számára, fgy vagy éppen ezén(?) Kupa Mihály azzal indította mondanivalóját, hogy a rendszerváltásnak és a stabilitásnak a gazdaságban is be kell kávr'ÜcezftYé. ............."....... A' magyar gazdaságot jól jellemző állapot a 60 százalékot is meghaladó jövedelemcentralizáció. Ennél jóval kevesebb például a svédországi, de égészen más gazdasági környeztében működik a költségvetési elosztási rendszer. A készülő törvénytervezet egyik fő funkcióját abban látja a beterjesztő miniszter, hogy javíthatja az idevágó közjogi viszonyokat, kialakulhat a pénzügyi és elosztási folyamatok információs rendszere, mely ma nem felel meg a kivánalmaknak, s végül, de nem utolsósorban a közületi háztartások egységes gazdálkodási és ellenőrzési rendszere jöhet létre. Kupa Mihály szerint a nyilvánosságnak elemi szerepet szánnak , ami már csak azért is fontos, mert nem lehetnek olyan alapok, amelyeknek tartalmát, s viszonyát a többi költségvetési tétellel titkolni lehet. Ezen miniszteri megjegyzések után hangzott el a egyebek között az, hogy az önkormányzati törvénybe „befagyasztatott” számos állami feladat. Ám ezeket nem oldja föl az államháztartási törvény. Kupa Mihály expozéjában is intett: nem azon kell vitatkozni, mi is minősüljön állami teendőnek, már csak azért sfcm, mert az államháztartási törvénytervezet túlságosan konkrét lépéseit c helyütt nem részletezik. Arra alighanem felkészült a kormányzat, hogy a beterjesztett tervezet apró részleteit is megtorpedózzák az ellenzéki pártok. A tervezet lényegét tekintve helyeslő álláspontra helyezkedő MDF-es vezérszónok, dr. Becker Pál is talált kivetnivalót, s nem is csak az álvita kedvéért. A 29- es paragrafus ugyanis az Állami Számvevőszék szerepéről, feladatából, kontrolijáról szól, arról, hogy a költségvetési elképzeléseket ez a szakértői szervezet a beterjesztés előtt és alkalmával bírálja. Csakhogy az érdekeltségi rendszereknek megfelelően más és más az értékelés egy ilyen gazdasági szituációban, tehát a számvevőszék vagy elfogadja a kormányzat érdekviszonyait, ha előre ellenőriz, vagy az ellenzékiekével tesz így, de semleges nem maradhat. A kormány tehát megkezdte a gazdasági törvénykezés „nagyhetét", s már az induláskor megbotlani látszott. Az ellenzék ugyanis nem adott hitelt például annak, hogy a költségvetési pénzek átcsoportosításával valóban lényegesen korlátozódik a kormány mozgástere. Egyáltalán: az államifeladatok átgondolása hibádzik, s arra is nagy az esély, hogy a költségvetési intézmények pénzigénye indolkolatlanul nőhet. S mindez azt a tendenciát sejteti, hogy az államháztartási rendszer is elősegíti a központosítást. A politikai akarat Az ugyan igaz, hogy a parlamenti menetrendben a jegybanki és a pénzintézeti törvénytervezeték beteijesztése az államháztartási jogszabályok után következtek, a Fidesz már előre kifejtette nézeteit ezekről az elgondolásokról is. Azon a ponton, hogy a központosításra törekvés jellegzetes kormányzati szempont, találkozik a két gazdasági témakör ellenzéki kritikája is. Miután ezt előterjesztette Ungár Klára és Varga Mihály a tegnap
