Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Népszava, 1991.IV.2b ia A püspöki kar nem mondhat le az egyházi nagybirtokokról Ki megy ma jd Kómába ? A kormány még nem tárgyalt a Szentszékkel — Kulturális adó? A kárpótlási törvény elfogadása ismét felveti az államosított egyházi birtokok és épületek tulajdonrendezésének kérdését. Annyi már a korábbi nyilatkozatokból is kiderült, hogy az érintettek nem számítanak azonnali és teljes körű visszaadásra. De vajon miből tartja fenn, és mire használja ingatlanjait a katolikus egyház? Erről kérdeztük Czakó István kanonokot, az egri érseki iroda igazgatóját. — Az egyházközségi élethez megvannak a feltételeik? — Azt mondják, adnak helyiséget, ha megalakultak az egyletek, a csoportok, de az utcán ezek nem szerveződhetnek. Itt, Egerben az angolkisasszonyok épületének egy részén kívül még semmit sem kaptunk vissza. Az Orsolyák már lemondtak régi iskolájukról és rendházukról, szerencsére, külföldi segítséggel, 12 millió forintért meg tudtak venni egy épületet, ahova már öt fiatal nővérünk be is költözött. — Az egyházi birtokok visszaadását is kéri a püspöki kar? — Elvileg nem kívánjuk vissza a birtokokat, hiszen szakember híján nem tudnánk megművelni azokat. Ez a rendszer már korábban is anakronisztikus volt, a papi, káptalani, érseki uradalmakból igazi hasznot csak a főszámvevő húzott. — S2endi püspök úr a minap egy interjújában úgy nyilatkozott, hogy a püspöki karnak nincs felhatalmazása arra, hogy a nagy értékű birtokokról lemondjon, s ezért a magyar államnak és a Vatikánnak valamiféle konkordátumot kellene kötnie. ' — Az természetes, hogy a visszakapott iskolákat, rendházakat, egyházközségi épületeket valamiből fenn kell tartani. Nyilvánvaló, hogy az, amit az oktatás támogatására az állam adóbevételeiből nekünk juttat — ugyanannyit, mint a hasonló világi intézményeknek — fontos, de nem elég. Az államosított egyházi birtokokat nem kérjük vissza, de igényt tartunk kárpótlásra. Az erre szánt összegből az állam létesíthetne egy olyan alapot, amelyből utána rendszeresen folyósíthatna fenntartási-működési költségeinkhez bizonyos mértékű kiegészítést. Ez ma még csak elképzelés, mert a katolikus egyház általános törvényei szerint a püspöki kar nem jogosult arra, hogy lemondjon a birtokairól. Éppen ezért kellene a Magyar Köztársaság illetékeseinek Angelo Acerbi pápai nunciuson keresztül felvenni a kapcsolatot a Szentszékkel, s megállapodásra jutni egy különleges konkordátumról. Persze, ez csak az egyik út, az egyházi tevékenységek anyagi feltételeinek biztosítására. Egymás közötti beszélgetésekben felvetődött valamiféle kulturális adó lehetősége is, amely a befizető szándéka szerint az egyházhoz vagy az államhoz folyna be. ★ Az egyházi törvény idevonatkozó rendelkezéséről Szepesdi Ervin esztergomi vikárius kérdésünkre elmondta, hogy e kánonjog szerint a katolikus egyház valamennyi java a pápa felügyelete alatt áll. A róluk való lemondáshoz őszentsége jóváhagyása kell, melyért a nunciuson (pápai követen) keresztül lehet folyamodni. A Kodex Juris Canonici jelenleg hatályos szövegét a II. vatikáni zsinat határozatára igazították a változó kor változó körülményeihez, s ezt II. János Pál pápa 1983. január 25-én hirdette ki. •ér Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága már foglalkozott az egyházi tulajdon visszaadásáról szóló törvénytervezettel, s kormánykörökből származó információink szerint nem kizárt, hogy rövidesen a még vitás kérdések rendezése után, hatpárti konszenzus segíti a törvény megszületését. Ha marad a jelenlegi elképzelés, akkor kormánybizottság alakul, hogy a különböző egyházaktól, felekezetektől és szerzetesrendektől kért igénylisták alapján döntsön a tulajdonrendezésről. A Művelődési- és Közoktatási Minisztérium egyházi főosztálya ebben a bizottságban minden bizonnyal kulcsszerepet játszik majd, hiszen, mint Platty Iván főosztályvezető kérdésünkre elmondta, ők végzik a testületi munka előkészítését, hozzájuk érkeznek be a kérések. Értesüléseink szerint a különböző egyházak hazai vezetőivel, illetve a Vatikánnal a korábban államosított egyházi birtokok ügyében a kormány illetékesei még nem kezdeményeztek megbeszéléseket, ám a tulajdonrendezést célul tűző törvény előkészítői valamennyi érintett íéi véleményét meghallgatták, s ezeket is figyelembe véve állították össze a tervezetet Iglódi Csaba
