Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Atom Ránk szakadt a tudás. Amit megismertünk atomügyben, egyszerre nem kevés, és mégis kevés. \ Tudjuk immár, hogy megfelelő hordozókkal együtt szovjet rakéták atomtölteteit táiolták 1990-ig Magyarországon. Erről nem értesült más, mint Kádár János (majd utóda, Grósz Károly, s az ő utódaként a miniszterelnöki székben Németh Miklós), valamint a mindenkori honvédelmi miniszter és talán még egy-két katonai vezető. Am nem tudott róla például Lázár György, aki az országnak hosszú ideig miniszterelnöke volt, nem tudott íóla a mindenkori külügyminiszter. Nem tudott róla a parlament, és semmit sem sejtett róla az ország. Nem tudták az emberek, például Tata környékén, ahol kilövőberendezés, illetve egy nagyobb raktár volt. Mint ahogy természetesen a budapestiek nem gyaníthatták, hogy az Osztapenko-szobortól mintegy 70 kilométerre egy mély bunker csendjében atomfegyverek sorakoznak. Az atomfegyverek állomásoztatására szovjet kérésre került sor, és erről minden jel szerint Kádár János döntött egy személyben. Az a szűk magyar kör, amely értesült arról, hogy' a fegyverek itt vannak, az sem tudta, hogy pontosan milyen, mennyi és hol van. Nem tudták, hogy a zárt katonai területeken hol építettek atomfegyverraktárakat, noha elvileg minden építkezés engedélyköteles lett volna. A szuverenitás (ön)korlátozása enyhén szólva nagymértékű volt. Többet csak akkor tudtak meg a magyar vezetők, amikor a katonai létesítmények viszszaadása megtörtént. <Ez az, amit ma tudunk, és ez a tudás sokkol bennünket. Mint ahogy megdöbbent az is, hogy Gorbacsov elvi csapatkivonási hozzájárulása után még hosszú hónapokig a szovjet katonai vezetők nem voltak hajlandók érdemben tárgyalni a kivonásról magyar partnereikkel. Nem kevés, amit megtudtunk, mégis csekély ez az ismeret ahhoz képest, amit nem tudunk. Miért, mire hivatkozva, és pontosan mikor kérték az atomfegyverek ideszállítását? Milyen töltetek voltak itt, mettől meddig’ Milyen tervek voltak a fegyverek felhasználására? Miért említette meg egyszercsaik 1990 októberében a szovjet vezérkari főnök — aki egyetlen magyar vezetővel sem konzultált ezt megelőzően — azoknak a tömegpusztító fegyvereknek kivonását Magyarországról, amelyeket hivatalosan soha nem szállítottak ide? Milyen meggondolásból kellett ezt cáfolniuk magyar katonai illetékeseknek, mondván, hogy vannak ugyan szovjet hordozók Magyarországon, de csak hagyományos töltettel? Jó, hogy most a szovjet honvédelmi minisztérium is elismeri, ezek az eszközök itt voltak. Jó, még akkor is, ha több kérdést hagy felelet nélkül, mint amennyit megválaszol: első lépéssel kezdődnek a hosszú utak is. A kérdéseket azonban meg kellene válaszolni, minél teljesebben és minél előbb. Az új kapcsolatrendszer — ami égetően szükséges — csak akkor lehet gyökeresen más, mint amin túllépett az élet, ha tudjuk, mi volt tegnap. Várhatóan előbb-utóbb bemutatnak egy atombunkert. A „magyar atom" széfjeit is ki kellene nyitni. Vajda Péter u* Népszabadság 1991. Április 25. Igen, voltak atomtöltetek Magyarországon HIVATALOS SZOVJET VÁLASZ A NÉPSZABADSÁGNAK: (Moszkvai tudósítónktól.) A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma a Népszabadság moszkvai tudósítójának többször megismételt kérdésére szerdán hivatalosan elismerte, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet csapatoknak voltak nukleáris robbanótölteteik. Arra vonatkozóan, hogy mikortól meddig és mely magyarországi bázisokon tároltak ilyen tölteteket, egyelőre nem kaptunk hivatalos információt. A szovjet honvédelmi minisztériumnak az ügygyei kapcsolatos közleményé' a minisztérium sajtóközpontjs közvetítette. A közlemény külön kitél Annus Antal altábornagynak honvédelmi minisztériumi ál. lamtitkárnak arra a Népszabadságban közölt kijelentésére, hogy az új magyar katonai vezetés nem kapott szovjet részről hivatalos tájékoztatást ezekről a fegyverek röl. A Népszabadság újabb szakértői információi alapján készült e térképmontázs. Bal oldali részén két rakétaalakulatot és három — eddig szigorúan titkos — atomfegyverraktárat tüntet fel. A kép jobb oldali, kinagyított része azt tükrözi, amit korábban, szakértőnkkel készített interjúnkban megírtunk: a rakétaalakulattól nem nagy távolságban volt a nukleáris robbanótöltetek raktára. Sugárzást sehol sem észleltek. A szovjet honvédelmi mi- trA Varsói Szerződés Szernisztérium közleményének vezete működésének keretészövege a következő: ben (a Szovjetunió) nem jelentős mennyiségű nukleáris robbanótöltetet helyezett el a Magyar Köztársaság (akkor Magyar Népköztársaság) területén. Az új magyar katonai vezetés, mint ismeretes, 1990 nyarán alakult meg. Erre az időre a nukleáris tölteteket Magyarország területéről kivonták. Ebből következik, hogy nem merült jel annak szükségessége, hogy (szovjet részről) ebben a kérdésben információt adjanak át a Magyar Köztársaság hadvezetésének." A Népszabadságnak adott tájékoztatás során a szovjet honvédelmi minisztérium nem cáfolta sem Grósz Károly, sem Németh Miklós, sem Kárpáti Ferenc lapunkban megjelent kijelentéseit, ugyanakkor egyelőre nőm tartotta lehetségesnek azok további pontosítását vagy kommentálását. M. Lengyel László
