Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

'll) ÖSSZEMOSÓDÓ SZÍNEK szimpatizánsainál is az alternatívát je­lenti: az MDF-szavazók lehetségesnek tartják, hogy az SZDSZ re. az. SZDSZ- szavazók periig hogy az. MDF-rc voksol­nak majd. A kampány végén a közvélcménykutaló azt konstatálhatta, hogy a pártok közötti erősorrend azonos azzal, amit januárban tapasztalt. A sza­vazati arányok állandósága azonban nem azt jelenti, hogy a kampánynak semmiféle hatása nem volt, hanem azt, hogy a sokféle ható s ellenható tényező a „nagy egész.” a szavazótáborok nagy­ságát illetően kioltotta egymást. A vá­lasztás előtt egy héttel a pártoknak iz­galmas politikai, a köz.vélcmcnykntaló­­nak érdekes szakmai kérdés: végül is a választás napján hílek maradnak c az. akkor preferált pártjukhoz az emberek? Mindenesetre az utolsó hetekben is foly­tatódott a tendencia: a FKgP szavazóbá­zisa tekinthető továbbra is a legszilár­­dabbnak, a Fidcszc a legbizonytalanabb­­nak. A választások előestéjére az. MSZP-1.táblázat A szavazói stabilitás 1990. március közepén* (a válaszok százalékos megoszlása a nagyobb pártok esetében)_________ * II. * IV. 1.II. III. IV. KDNP 53 17 23 17 FIDESZ 44 20 27 10 MDF 60 18 25 7 TKgP MSZP 62 15 15 8 SZDP 55 35 7 3 SZDSZ 66 16 13 6 átlagosan 58 17 18 7 l.teljesen biztos, hogy erre a pártra szava­zok II. majdnem biztos, hogy erre a pártra szava­­zokl III valószínűleg erre a pártra szavazok IV. könnyen előfordulóét, hogy másra szava­zok • A felvétel Időpontja: 1990. március 18 — A megkérdezettek száma: 1000 fő ével azonos szinten stabilizálódott az SZDSZ-ház is szavazói elkötelezettsége is (I. táblázat) Az MDF-t választók körében valamivel nagyobbak voltak a kételyek a végső döntést illetően, de ez a párt még elég jelentős tartalékokkal rendelkezett. Min­den párt bizonytalan szavazói körében a legnagyobb súllyal szerepelt, azaz en­nek a pártnak adták a legnagyobb esélyt arra, hogy március 25-én töltik szava zatot kapjon. F.gycdiil a Fidesz t támo­gatók a kivételek, akik az SZDSZ t job­ban preferálták mint a Fórumot. Azt mondhatjuk, hogy összességében közel azonos mértékű volt az orientáció az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt irá­nyába, majd őket követte a Keresz­ténydemokrata Néppárt. Végül is ez a sorrcnrl n pártok „vonzóerejét" mulatta, azt hogy milyen mértékben számíthat­nak még plusz szavazatokra. F.nlcmcs szemiigyre venni, hogy az egyes pártok bizonytalan szavazói köré­ben a legerősebbnek mutatkozó MDF-ori­­cntáció mellett, milyen preferenciák vol­tak még. (4. táblázat) A KDNP hezitáló szavazóinál még a kisgazdák és a sznund demokraták kerültek igazán szóba, de kö­rükben volt a legnagyobb az MSZP súlya is. Az. MDF-csck körében leginkább a Fi­desz és az SZDSZ merült fel. Az FKgP bizonytalan szavazói is c két pártnak, vn Inmint a KDNP-nck adtak esélyt. Az MSZP-sek a Fideszt és a Szociáldemok­rata Pártot preferálták leginkább. Az SZDSZ bizonytalan szavazói főleg a Fi­deszt és a Kisgazdapártot vették meg szá­mításba. Látható, hogy a nagy pártok sza­vazói egymást tartották evidenciában. A pártok egymással szembeni — sok eset­len kirekesztő — véleménynyilvánításai­nak nem volt hatása a szavazóláborokra. Ugyanakkor a szavazók nem veszik fi­gyelembe a pártok állal hangoztatott „ter­mészetes szövetséges” kategóriáját sem. Ha ezek a hatások érvényesülnének, ak­kor például az. MDF, az FKGP nem iga­zán jöhetne szóba az SZDSZ és a Fidesz szavazói körében, vagy éppen ez a kél ÖSSZEá n )SÓI )Ó SZÍNEK 41 párt nem számíthatna a Kisgazdapárt sza­vazóinak szimpátiájára, mi több voksaira. Március közepén az emberek már egyér­telműen a nagy pártokra figyelnek, má­sod-, harmadsorban is ezeket veszik szá­mításba. Várt eredmény_______________________ Az, hogy a választópolgárok nagy része az MDF irányába fordult, még jobban érzékelhető a két forduló között készí­tettvizsgálat eredményei alapján. A má­sodik fordulóra a választókerületek többségében egy MDF és egy SZDSZ- jclölt állva maradt. Ha kettejük párhar­cát tekintjük, akkor bármely párt jelöltje legyen is mellettük harmadikként, a „ki­esett" pártok szavazói általában az MDF ct preferálják. (Azért bátorkodunk c dolgozatban az egyéni jelöltekre vo­natkozó adatokat is figyelembe venni, mert közöttük alapvetően a párthovatar­tozás szerint döntöttek a választók.) Mint ahogy eddig, ezúttal is a Fidesz szavazótábora az egyetlen, amely egy ilyen szituációban az SZDSZ-t támogat­­j ná. Az adatok azonban azt is mutatják, attól függően, hogy a választópolgár ál- i tál az első fordulóban támogatott jelölt : versenyben maradt -c, néhány párt szava­lj — MSZP. SZDP — látván egyéni je­löltjeik esélytelenségét, illetve hiányát, távol maradtak a második fordulótól. Többek között emiatt volt alacsony a részvételi arány az április 8-i forduló­ban. A régebben kialakult részvételi szándék és pártorientáció sokkal inkább í szólt mindkét fordulóra. Mivel a választásokat megelőző köz­­véleménykutatás során kapott szavazati arányok lényegében megegyeztek a tényleges eredményekkel, úgy gondol­juk, hogy nagy vándorlások a pártok szavazó táborai között az utolsó héten már nem történtek. Akikben még kéte­lyek voltak, feltehetően mégsem változ­tattak. A második fordulóban viszont már objektív kényszerűségből vagy szubjektív tényczéík hatásaként felerő­södhettek és szavazatok formájában ma nifcsztálódhatlak a másodlagos prefe­renciák is. Nem kerülhetjük meg annak a kérdés­nek a megválaszolását, hogy miért volt ennyire erős az MDF iránti szimpátia? Az MDF-nck kialakult egy mérsékelt néppárti-ccntnimpárti politikai arculata, amely alkalmas volt arra, hogy a külön ­böző — de nem túlságosan erős — poli­tikai preferenciával rendelkező szava 7<>k támogatását megszerezze. A „nyu­godt erő" jelszavával a békés rend­szerváltás, a megrázkódtatások nélküli átmenet zálogát jelentette. De porolhat­nánk tovább, hiszen bizonyosan szerepet játszott a két forduló közötti kampány, a választópolgárok győzteshez való tartó zás iránti igénye, az SZDSZ radikáli sabb programjától való félelem slb. Az MDF lényegében minden társadalmi csoport körében talált magának támoga­tókat. A szavazói stabilitás addigi alakulása, a nagyobb pártok közötti ingadozás már azt is előre vetítette, hogy a voksok nem feltétlenül hosszú távra szólnak. Fogyó bizalom___________________________ A választások után megkezdődött az új politikai Intézményrendszer kiépítése. A közvélemény pedig várt. Várt arra, hogy az általa megválasztott parlament, a legi­tim kormány meghozza azokat az intéz­kedéseket, amelyek a nehéz helyzetet va­lamelyest mérséklik. Az intézkedések azonban késtek, nőtt az infláció, sűrűsöd­tek az áremelések, egyre többen lettek munkanélküliek. Az emberek csalódtak várakozásaikat illetően: már júniusban fogyni kezdett a bizalom. Mérsékelt opti­mizmussal tekintetlek a frissen megvá lasztott parlamentre, elégedetlenek voltak a kormánnyal, szkeptikusak altban, hogy jó irányba vezetné az országot. A bizalomvesztés jelei június közepé­re már a pártokra vonatkozóan is meg je­lentek. Fkkorra a márciusi szavazóknak cgv Jel Kép 1990.4.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom