Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
'll) ÖSSZEMOSÓDÓ SZÍNEK szimpatizánsainál is az alternatívát jelenti: az MDF-szavazók lehetségesnek tartják, hogy az SZDSZ re. az. SZDSZ- szavazók periig hogy az. MDF-rc voksolnak majd. A kampány végén a közvélcménykutaló azt konstatálhatta, hogy a pártok közötti erősorrend azonos azzal, amit januárban tapasztalt. A szavazati arányok állandósága azonban nem azt jelenti, hogy a kampánynak semmiféle hatása nem volt, hanem azt, hogy a sokféle ható s ellenható tényező a „nagy egész.” a szavazótáborok nagyságát illetően kioltotta egymást. A választás előtt egy héttel a pártoknak izgalmas politikai, a köz.vélcmcnykntalónak érdekes szakmai kérdés: végül is a választás napján hílek maradnak c az. akkor preferált pártjukhoz az emberek? Mindenesetre az utolsó hetekben is folytatódott a tendencia: a FKgP szavazóbázisa tekinthető továbbra is a legszilárdabbnak, a Fidcszc a legbizonytalanabbnak. A választások előestéjére az. MSZP-1.táblázat A szavazói stabilitás 1990. március közepén* (a válaszok százalékos megoszlása a nagyobb pártok esetében)_________ * II. * IV. 1.II. III. IV. KDNP 53 17 23 17 FIDESZ 44 20 27 10 MDF 60 18 25 7 TKgP MSZP 62 15 15 8 SZDP 55 35 7 3 SZDSZ 66 16 13 6 átlagosan 58 17 18 7 l.teljesen biztos, hogy erre a pártra szavazok II. majdnem biztos, hogy erre a pártra szavazokl III valószínűleg erre a pártra szavazok IV. könnyen előfordulóét, hogy másra szavazok • A felvétel Időpontja: 1990. március 18 — A megkérdezettek száma: 1000 fő ével azonos szinten stabilizálódott az SZDSZ-ház is szavazói elkötelezettsége is (I. táblázat) Az MDF-t választók körében valamivel nagyobbak voltak a kételyek a végső döntést illetően, de ez a párt még elég jelentős tartalékokkal rendelkezett. Minden párt bizonytalan szavazói körében a legnagyobb súllyal szerepelt, azaz ennek a pártnak adták a legnagyobb esélyt arra, hogy március 25-én töltik szava zatot kapjon. F.gycdiil a Fidesz t támogatók a kivételek, akik az SZDSZ t jobban preferálták mint a Fórumot. Azt mondhatjuk, hogy összességében közel azonos mértékű volt az orientáció az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt irányába, majd őket követte a Kereszténydemokrata Néppárt. Végül is ez a sorrcnrl n pártok „vonzóerejét" mulatta, azt hogy milyen mértékben számíthatnak még plusz szavazatokra. F.nlcmcs szemiigyre venni, hogy az egyes pártok bizonytalan szavazói körében a legerősebbnek mutatkozó MDF-oricntáció mellett, milyen preferenciák voltak még. (4. táblázat) A KDNP hezitáló szavazóinál még a kisgazdák és a sznund demokraták kerültek igazán szóba, de körükben volt a legnagyobb az MSZP súlya is. Az. MDF-csck körében leginkább a Fidesz és az SZDSZ merült fel. Az FKgP bizonytalan szavazói is c két pártnak, vn Inmint a KDNP-nck adtak esélyt. Az MSZP-sek a Fideszt és a Szociáldemokrata Pártot preferálták leginkább. Az SZDSZ bizonytalan szavazói főleg a Fideszt és a Kisgazdapártot vették meg számításba. Látható, hogy a nagy pártok szavazói egymást tartották evidenciában. A pártok egymással szembeni — sok esetlen kirekesztő — véleménynyilvánításainak nem volt hatása a szavazóláborokra. Ugyanakkor a szavazók nem veszik figyelembe a pártok állal hangoztatott „természetes szövetséges” kategóriáját sem. Ha ezek a hatások érvényesülnének, akkor például az. MDF, az FKGP nem igazán jöhetne szóba az SZDSZ és a Fidesz szavazói körében, vagy éppen ez a kél ÖSSZEá n )SÓI )Ó SZÍNEK 41 párt nem számíthatna a Kisgazdapárt szavazóinak szimpátiájára, mi több voksaira. Március közepén az emberek már egyértelműen a nagy pártokra figyelnek, másod-, harmadsorban is ezeket veszik számításba. Várt eredmény_______________________ Az, hogy a választópolgárok nagy része az MDF irányába fordult, még jobban érzékelhető a két forduló között készítettvizsgálat eredményei alapján. A második fordulóra a választókerületek többségében egy MDF és egy SZDSZ- jclölt állva maradt. Ha kettejük párharcát tekintjük, akkor bármely párt jelöltje legyen is mellettük harmadikként, a „kiesett" pártok szavazói általában az MDF ct preferálják. (Azért bátorkodunk c dolgozatban az egyéni jelöltekre vonatkozó adatokat is figyelembe venni, mert közöttük alapvetően a párthovatartozás szerint döntöttek a választók.) Mint ahogy eddig, ezúttal is a Fidesz szavazótábora az egyetlen, amely egy ilyen szituációban az SZDSZ-t támogatj ná. Az adatok azonban azt is mutatják, attól függően, hogy a választópolgár ál- i tál az első fordulóban támogatott jelölt : versenyben maradt -c, néhány párt szavalj — MSZP. SZDP — látván egyéni jelöltjeik esélytelenségét, illetve hiányát, távol maradtak a második fordulótól. Többek között emiatt volt alacsony a részvételi arány az április 8-i fordulóban. A régebben kialakult részvételi szándék és pártorientáció sokkal inkább í szólt mindkét fordulóra. Mivel a választásokat megelőző közvéleménykutatás során kapott szavazati arányok lényegében megegyeztek a tényleges eredményekkel, úgy gondoljuk, hogy nagy vándorlások a pártok szavazó táborai között az utolsó héten már nem történtek. Akikben még kételyek voltak, feltehetően mégsem változtattak. A második fordulóban viszont már objektív kényszerűségből vagy szubjektív tényczéík hatásaként felerősödhettek és szavazatok formájában ma nifcsztálódhatlak a másodlagos preferenciák is. Nem kerülhetjük meg annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy miért volt ennyire erős az MDF iránti szimpátia? Az MDF-nck kialakult egy mérsékelt néppárti-ccntnimpárti politikai arculata, amely alkalmas volt arra, hogy a külön böző — de nem túlságosan erős — politikai preferenciával rendelkező szava 7<>k támogatását megszerezze. A „nyugodt erő" jelszavával a békés rendszerváltás, a megrázkódtatások nélküli átmenet zálogát jelentette. De porolhatnánk tovább, hiszen bizonyosan szerepet játszott a két forduló közötti kampány, a választópolgárok győzteshez való tartó zás iránti igénye, az SZDSZ radikáli sabb programjától való félelem slb. Az MDF lényegében minden társadalmi csoport körében talált magának támogatókat. A szavazói stabilitás addigi alakulása, a nagyobb pártok közötti ingadozás már azt is előre vetítette, hogy a voksok nem feltétlenül hosszú távra szólnak. Fogyó bizalom___________________________ A választások után megkezdődött az új politikai Intézményrendszer kiépítése. A közvélemény pedig várt. Várt arra, hogy az általa megválasztott parlament, a legitim kormány meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek a nehéz helyzetet valamelyest mérséklik. Az intézkedések azonban késtek, nőtt az infláció, sűrűsödtek az áremelések, egyre többen lettek munkanélküliek. Az emberek csalódtak várakozásaikat illetően: már júniusban fogyni kezdett a bizalom. Mérsékelt optimizmussal tekintetlek a frissen megvá lasztott parlamentre, elégedetlenek voltak a kormánnyal, szkeptikusak altban, hogy jó irányba vezetné az országot. A bizalomvesztés jelei június közepére már a pártokra vonatkozóan is meg jelentek. Fkkorra a márciusi szavazóknak cgv Jel Kép 1990.4.sz.
