Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

dü OSSZFMi ISO DÓ SZÍNEK negyede hagyta cl választott pártját (6. táblázat) A legnagyobb mértékben a Fi­desznek sikeiiilt légi szavazóit megtar­tania, de csaknem ekkora sikert köny­­velbct cl az MDF' és a Keresz­ténydemokrata Néppárt is. A fiatal de­mokraták azonban növelni is tudták bá­zisukat azáltal, hogy viszonylag sok új szavazót nyertek meg. Elsősorban az MDF löl cs az .SZDSZ löl tudtak elhódí­tani — többnyire fiatal — szimpatizán­sokat. Az SZD.SZ-t az. alacsony iskolá­zottságnak, idősek hagyták cl. Az MSZP főleg a fiatal és középkorú szava­zóit veszítette el, akik nem is nagyon ta­hinak maguknak új pártot inkább az el­bizonytalanodás jellem tel. Szeptemberre azonban már jelentősen változott a helyzet. Az emberek csalódá­sának következménye, hogy a Fideszt kivéve csökkent a parlamenti pártok tá­mogatóinak aránya. (2. táblázat) lénye­gében csak minden második szavazó tar­tott ki márciusi választottja mellett. A többiek — szinte azonos, fele-fele arányban — kerestek maguknak másik pártol, politikai szervezetei, illetve ta­nácstalanokká váltak, passzivitásba vo­nultak. Úgy gondoljuk, annak, hogy aránylag sokan már más politikai szer­vezetekhez kötődnek, mint márciusban, alapvetően két oka van. I. Ez szükségszerű velejárója a hely­­hatósági választásoknak, ilyentájt meg-2. táblázat A pártpreferenciák változása 1990. március és szeptember között* (a válaszok százalékos megoszlása) kire szavazott kire szavazna most március 25 én ugyanarramás pártra bizonytalan. a pártra passzív MDF 51 22 27 SZDSZ 52 2Z 21 FKgP<19 22 29 MSZP 47 33 19 KDNP Zt 12 17 Fidesz 58 29 18 A felvétel ldőponl|a: 1990 szeptember 14 16 A megkérdezettek száma: 1000 fő 3. táblázat „ön mennyire elégedett vagy elégedetlen annak a partnak a tevékenységével, amelyikre márciusban szavazott?*' (a válaszok százalékos megoszlása)_____ nagyon kicsit kicsit nagyon elégedett elégedetlen MDF 11 36 23 30 SZDSZ 17 42 14 27 FKgP 5 44 16 35 MSZP 14 35 17 34 Fidesz 35 36 11 18 KDNP 14 57 19 10 egyéb pártok 12 27 40 21 A felvétel Időpontja:1990 szoptemhe 14 A megkérdezettek száma: 1000 tő nő n helyi szerveződéseknek n jelentőse gc. Megváltozik a politika, a politizálás értelmezési kerete: előtérbe kerül a szti­­kebb közeg — a lakóhely, s háttérbe szorul a tágabb környezet — az ország. 2. A váltáshoz hozzájárul az is, hogy nagyon sokan elégedetlenek pártjuk cd digi tevékenységével (3. táblázat). Fz különösképpen a kormányzásban fősze­repet jálszé) MDF és Kisgazdapárt már­ciusi szavazóira, illetve az MSZP támo­gatóira áll. Az elégedetlenség azonban nemcsak abban jelenik meg, hogy más párt felé fordulnak az egykori szavazók, hanem abban is, hogy kivonulnak a politizálás­ból. Fzt a jelenséget jól igazolta végül a helyhatósági választás meglehetősen alacsony részvételi aránya. Nem állít­hatjuk azonban, hogy valamely társadal­mi csoport — úgy általában — az átla­gosnál nagyobb mértékben csalódott volna a pártokban. A politikai erőtér át rendeződése nem forgatta fel a szavazó­­bázisok társadalmidemográfiai szem' pontok szerinti belső tagozódását. Fgy­­egy pártnál azonban beszélhetünk ki sebt» módosulásokról. (A továbbiakban csak a legmarkánsabb — és statisztikai­lag elfogadható — változásokra térünk ki.) ÖSSZEMOSÓDÓ SZÍNEK 43 Átrendeződés. A parlamenti választásokon az MDF- nck volt a legszélesebb bázisa, minden társadalmi rétegből sok szavazatot sike­rült szereznie, de a közép és felsőfokú végzettségűek körében meg az átlagos­nál is többen voksollak rá. Mostani sza­vazatcsökkenése elsősorban a középis­kolai végzettségűeknek „köszönhető”, akik közül sokan „igazoltak át" a Fidesz táborába. A nyugdíj előtt állók, az. ala­csony státusúak — akik talán a legjob­ban hittek a „nyugodt erő" ígéretében látván a helyzet romlását, az „ők se jobbak, mint a kommunisták vollak"ér­­zésiikkel passzivitásba vonullak, amit azzal is jelezlek, hogy a helyhatósági választásokat nem tisztelték meg részvé­telükkel. A távozók arányát csak kis mértékben ellensúlyozta, hogy a pártnak mintegy egyötödnyi új — főleg diploma nélküli szellemi foglalkozású — támo­gatója van. Az. SZDSZ esetében folytatódott a már júniusban is érzékelt tendencia: többnyi­re az idősebb szavazók távoztak ettől a párttól, kisebb részük elfordult a politi­kától, nagyobb részük viszont más pár­tok fele orientálódon, de nincs domi­náns irányultságuk. Sikerült viszont az. MDF-lől elcsábítani szavazókat. F,z. an­nak a következménye, hogy az emberek egy része egymás helyébe állítható al­ternatívaként tartotta számon a két pár­tol. Az SZDSZ ről szintén azt mondhat­juk, hogy aiánylag széles bázissal ren­delkezik, továbbra is alapvetően a fiata­lok és a középkorúak, az. értelmiségiek cs a középrétegek támogatják. A Független Kisgazdapárt márciusi szavazóinak egy része az. MDF-ct támo­gatja most, az ö hiányukat viszont ellen­súlyozták azok, akik éppen a Demokrata Fórumtól érkeztek. Ennek a cserének az. alanyai társadalmi összetételüket tekint­ve nem mutatnak jellegzetességet. Fon­tos még megemlíteni, hogy a Kisgazda­­pártot mostanra csaknem teljesen el­hagyták a budapesti és a szellemi foglal­kozású támogatók bár ők eddig is na­gyon kevesen voltak. Ezzel — ha úgy tetszik — a Kisgazdapárt rétcgpárl jelle­ge méginkább megerősödött. A falvak­ban élők, az Idősek, az alacsony státusú­ak támogatására most is számíthat. Meg kell jegyeznünk azt, hogy a pártol elha­gyó fővárosi, kvalifikált szavazók a bi­zonytalanok, passzívak táborába kerül­tek. Az MSZP márciusi szavazóinak egy része átpártolt a Fidcszhcz, más része bizonytalanná és/vagy passzívvá vált. A fiatal demokratákhoz főként a középré­tegek: a szakmunkások, diplomával nem rendelkező szellemi végzettségűek Iá voztak. Az M.SZP bázisát továbbra is azok jellemzik, nkik eddig: a társadalom legalsó és legfelső státusú tagjai. A Fidesz a nagy nyertese a választá­sok óta eltelt hónapoknak. Neki sikerült a legnagyobb arányban megtartania a szavazóit és a legtöbb új szavazót elhó­dítania. Egyfajta gyűjtőpártlá vált, sike­rült magához kötnie a pártjukban csaló­dottakat. Az új szavazók júrészc az MDF-láborábéd érkezett — középiskolai végzettségű —, de jöttek más pártoktól is. Itt is folytatódon a júniusban már ta­pasztalt változás: lemorzsolódott a fal­vakban lévő szavazók egy része. A Fi­­dcszre ősszel is — akárcsak márciusban — leginkább a fiatal korosztályok sza­vazlak. Bázisát főleg a városokban — különösképpen Budapesten — és a kö­zéprétegek körében volt képes növelni. A szavazótábor bővülése egyedülálló je­lenség, hiszen — a bizonytalanság növe­kedésének velejárójaként — a többi párt legjobb esetben csak megtartani tudta cgy-cgy társadalmi demográfiai csoporton belüli támogatóit. A siker ta­lán azzal (is) magyarázható, hogy a Fi desznek sem a múlt hibái, sem a jelen problémái nem hánytorgalhatők fel. Nincs botránykrónikájuk, de olyan imá­­gújuk van, amit sokan helyeselnek: logi­kusan gondolkoznak, érvelnek, szakér telemmel rendelkeznek. A Kereszténydemokrata NéppdrtnnU

Next

/
Oldalképek
Tartalom