Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HM3 1991. Április 20. Á± Sereglő gondok INTERJÚ A HONVÉDELMI MINISZTERREL Önkör-végtelenítés Forrongnak az indulatok a magyar honvédség körül; miközben a honvédelmi tárca vezetése alkotmányjogi szakkérdéssé igyekszik csendesíteni a hadseregparancsnok funkciója körül kialakult politikai vitát, a mült héten kirobbant törökbálinti zendülés újból a hadseregre irányította a figyelmet. Mit tesz, tehet a minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatására - kérdeztük Für Lajos honvédelmi minisztert. HVG: A jogértelmezési bizonytalanságok, a több ezer tiszt leépítése, valamint a legutóbbi zendülés híre azt jelzi, igazuk van azoknak, akik a hadsereg egyre mélyülő válságáról beszélnek. F. L.: Nincs szó többezres leépítésekről, s válságról sem, az viszont tény, hogy a katonaság súlvos helyzetben van. A szűkös költségvetési keret és a katonai szervezet korszerűsítése miatt a hivatásos katonák között is rémhírek teijednek arról. mikor, hánv embert fog elbocsátani a hadsereg. A tisztek bizonytalansága pedig - mint ezt a törökbálinű eset bizo nyítja - befolyásolja a sorállományt is. HVG: A lavinát viszont éppen ön indította el azzal, hogy amikor kettős vezetésről. túlméretezett parancsnoki állományról. illetve jogi tisztázadanságról Für Lajos honvédelmi miniszter beszélt. Más szakértők szerint viszont világos a képlet: békeidőben a minisztérium a költségvetés elosztásával és jogsza-Ugy tűnik, nem maradéktalanul elégedettek sorsukkal a magyar közkatonák. Ez bizonyára így volt évekkel ezélőtt is, csak akkor ki mert egyáltalán megszólalni. A szovjet hadseji i reg-szervezési mintát követve a katonáknak, hivatásosaknak és sorozottaknak, jóformán egyeden „érdekképviseleti' lehetőségük az volt, hogy felkeresték a politikai tisztet. Csapodv Tamás, a szolgálatmegtagadók érdekeit védő Álba kör alapító tagja, a Bibó István Kollégium igazgatója annviból még „hasznosnak” ts tartja a zendülést, hogy ráirányítja a figyelmet a sorkatonák máig megoldatlan érdekvédelmére. A nvugati hadseregekben. - bár természetesen azok is abszolút engedelmességet követelő, parancsuralmi szervezetek - a sorozott katonáknak általában külön érdekvédelmi szervezeteik vannak. Magyarországon viszont a bevonulok tökéletesen kiszolgáltatottak a hivatásosaknak, sőt még a korábban bevonult, úgynevezett óregkaconáknak is. Ha valaki el akarja kerülni a „kopasz' sorsot, legfeljebb úgy dönthet, hogy fegyvertelen katonai szolgálatra vagy polgári szolgálatra jelentkezik: Am ezt az utat az idén - a kilenc szolgálatmegtagadón kívül - mindössze két újonc választotta. Valószínűleg közrejátszik az információhiány is: a polgári mozgalmak eddig nem tudták elérni, hogv a behívóhoz mellékeljenek tájékoztatót az -alternatív szolgálati lehetőségekről. A katonai büncselekménvek. fegyelmezetlenségek megszaporodása a legkevésbé sem meglepő. Hasonló jelenségekre sor került Lengyelországban is a közelmúltban, a keletnémet fegyveres erők pedig az egy esülés előtti hónapokban állítólag gyakorlatilag szétestek. Magyarországon valószínűleg most kezdődik hasonló j folyamat, és - persze nem hivatalosan - már hallani, hogy a katonai ügyészek a sorkatonák ügyeiben a kiszabható büntetési tételek maximu- ! mához közeli ítéleteket fognak j kérni. Sok jóra nem számíthatnak a közkatonák akkor sem, ha például valamelyikük veszi a bátorságot és feljelenti elöljáróját; az „elfogulatlan" eljáró tanács ülnökei nem lehetnek alacsonyabb rangúak a vádlott- , nál, tehát például a katonáit meg- | sértő hadnagy felett kizárólag tisztek ítélkezhetnek, s az érdekeiben sér- i tett kiskatonák ismét csak döntésen í kívül rekednek. FAHIDI GERGELY
