Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. a Magyar katona, szovjet harcjármű-imitációval. Fejlesztés öt év múlva báhulkotással irányítja a hadsereget, minden egyéb döntés a főparancsnok hatáskörébe tartozik. F. L: A pénzügyi és jogalkotói szerep Hadreform, anno „Stagnáló vagy esetleg tovább csökkenő hadügyi költségvetés mellett korszerűbb hadseregünk csak akkor lehet, ha néhány even belül akár 25-30 százalékkal is kisebb lesz a magyar katonai erő” - jelentette ki 1989 májusában Szombathelvi Ferenc, Grosz Károly akkori MSZMP- főtitkár katonai szakértője, aki ezzel azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar hadsereg létszáma a párizsi békeszerződés által meghatározott szintre (65 ezer fős szárazföldi és ötezer fős légierő) csökkenhet A csapatleépítések azonban már korábban megkezdődtek. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a Varsói Szerződés parancsnokságával történt egyeztetés után 1989 január végén bejelentette, hogy az akkor 106 ezer fős Magyar Néphadsereg összlétszáma mintegy két év alatt majdnem 9 százalékkal - vagyis i 9500 fővel - csökken. Az akkori intézkedés értelmében 7400, sorkatona és 2100 hivatásos helyét kívánták megszüntetni. A tájékoztató arra is kitért, hogy a 251 harckocsi, 430 tüzérségi eszköz, 30 páncélozott szállítójármű, 9 vadászgép és 6 harcászatirakéta-indító kivonása esetén majdnem 5 milliárddal lesz kisebb a katonai költségvetés, illetve hogy ezzel egy időben a hadseregben áervezen korszerűsítésre is sor kerül. valóban világos, mint ahogy az is, hogy a hadsereg alkalmazása és vezetése nem a minisztérium feladata. Az irányítás pontos fogalmi meghatározására mégis szükség van, hiszen szeretnénk világosan látni, mekkora a minisztérium mozgástere. HVG: A köztársasági elnök hadseregfőparancsnoki szerepét rögzítő alkotmánymódosítás azonban már másfél éve hatályos, és hónapok teltek el a honvédelmi törvény legutóbbi módosítása óta is. Mi az oka annak, hogy ez a jogi tisztázatlanság éppen most tűnt fel önöknek? F. L.: Ez a kérdés azért került most napirendre, mert a Varsói Szerződés megszüntetése és a gazdasági kényszerűség sürgetővé tette egy hatékony, korszerű hadseregstruktúra kialakítását és a feladatok pontos meghatározását. HVG: Az elhangzottakat tehát ügy is érthetjük, hogy a minisztérium szeretne nagyobb befolyást szerezni a hadsereg fölött, hogy például a taxisblokádhoz hasonló helyzetekben a katonaságot karhatalmi feladatokra is felhasználhassa? F. L: Szó sincs ilyesmiről. Mi teljességgel elfogadjuk azt az Európában bevált gyakorlatot, hogy a hadsereg esedeges felhasználása az államfő, illetve az Országgyűlés jogköre. Mi csak azt szeretnénk, ha csökkennének a vezetési szintek, s megszűnne a párhuzamosság a minisztérium, a vezérkar és a honvédség parancsnoksága között Én civil miniszter vagyok, civil államtitkárral, hát értenék én ahhoz, hogyan kell egy hadsereget vezetni? Dehogyis. És remélem, hogy az utódom és minden jövőbeli is civil lesz. HVG: A vezérkar mai feladata azonban nem azonos a Magyar Honvédség parancsnokáéval, kapcsolatuk sokkal inkább hasonlítható az ezredparancsnok és a törzsfónök közötti viszonyhoz. A vezérkar ugyanis, akárcsak az ezredben az ezredtörzsfőnök - koordinációs szerepe mellett - harcbiztosítási alakulatokat vezet és mellérendeltségi viszonyban van a többi fegyvernem főcsoportfőnökségével. F. L: A példa találó, ám a szervezet ennél azért bonyolultabb. Egyes esetekben valóban mellérendeltségi, más esetekben viszont alá- és fölérendeltségi viszony van a vezérkar és a főcsoportfőnökségek között .Az európai országok többségében a fegyver- és haderőnemek éjén vezérkarok állnak, s ezeket egyesített vezérkar fogja össze, amelynek főnöke egyúttal a hadsereg parancsnoka. HVG: Ha megszűnne is a honvédség parancsnokának mai posztja, ezzel csak négy-öt fővel csökkenne a jelenlegi létszám, holott egyes hírek több ezer hivatásos leépítéséről szólnak. Hogyan lehet egyáltalán létszámcsökkentésről és átalakításról beszélni, amikor az országnak még nincs is elfogadott katonai doktrínája? F. L: Egyeden hivatásos tisztet sem akarunk elküldeni, legfeljebb más helyőrségekbe vagy beosztásba helyezni. A hivatásosak létszáma várhatóan a jelenlegi 25 ezer fő körül marad majd, sőt, növekedhet is. A jelentős leépítés a sorállománynál várható. A védelmi koncepció, legalábbis a tervezete már elkészült A kormány ennek egy részét már megtárgyalta, s volt már a parlament honvédelmi bizottsága előtt is. Most hétfőn az egész tervezetről, ezen belül a haderőnemek arányáról és vezetésük rendjéről, a csapatok elhelyezkedéséről, a technikai ellátottságról újabb miniszteri kollégiumi ülés volt, ahol jelen voltak a hadsereg érintett vezető parancsnokai, tábornoki karának egy része. A tervezetet a kormány, a honvédelmi bizottság újra megtárgyalja majd, s mindennek az esszenciája májusjúniusban kerül a parlament elé. Lényegesnek tanom, hogy a haderő szervezetét, felépítését úgy alakítsuk ki, hogy később - reményeink szerint két, három, esedeg négy év múlva - elkezdhessük az áttérést a modem technikával tönénő ellátásra. Ezen belül azt szeretnénk, hogy a keleti mellett egyrészt a hazai iparra is jobban támaszkodjunk, s amennyire ez lehetséges lesz, bizonyos nyugati technikákat is meghonosítsunk a Magyar Honvédségnél. Kimondottan hadiiparunk nekünk nem volt, csak olyan gyárak, üzemek, amelyek hadiipari megrendelésre is ter-HVQ 199Y. AenOJS 20. 81