Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. s HITELEK ÉS .ADÓSSÁGOK Tragédia három felvonásban Eg)' ország végzetes eladósodottságát nem a folyamatos hitelfelvétel okozza, hanem az, ha a kölcsönöket felelődenül elherdálják. Ezt a köznapi logikával is könnyen belátható tételt bizonyítja a számok erejével a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese a magyar adósságállomány történetén keresztül. történő változása - figvelembe véve a keresztárfolvamok mozgását, illetve a mércéül szolgáló dollár értékváltozását is - egyenlő a folyó fizetési mérleg egyenlegével. A folyó fizetési mérlegen belül, az elemzés szempontjából, két kategóriát fontos megkülönböztetni: a kamatfizetések - vagyis az adott és kapott kamatok - egyenlegét és az összes többi folyó bevételi-kiadási tétel (kereskedelmi mérleg, idegenforgalom, szolgáltatás stb.) szaldóját. Kis egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: ha ez az utóbbi az illető országra nézve negativ, akkor ez az abban az évben külföldről bevont források összegével egyezik meg, aktívum esetén viszont a külföldre való forráskihelyezés mértékét mutatja. „Ideális’ esetben egv ország külföldiforrás-bevonásának folyamata három egymástól jellegzetesen elváló szakaszra oszÉvtizedes nemzetközi tapasztalatok bizonvítják, hogy egy ország eladósodásának és az adósságból való kilábalásának folyamata közgazdaságilag viszonylag jól elhatárolható szakaszokra osztható. A magvar adósságállomány kialakulásának közel hűsz éves „történelme" azt igazolja, hogy a „klasszikus” útról való letérés nem marad büntetlenül. .Az összefüggések megvilágítása érdekében célszerű feleleveníteni néhány alapfogalom jelentését. A pénzügyi világban használatos terminológia szerint egy ország bruttó adósságállományának nagvsága - az adott időpontban fennálló tartozása - az újonnan felvett hitelek összegétől és az esedékes törlesztések ménékétől függ. A bruttó adósságállomány és az ország követeléseinek különbsége adja a nettó tartozás állománv át A nettó tartozásállomány évről évre lik. Az adósságciklus első fázisában a teljes belföldi felhasználás meghaladja a létrehozott belföldi jövedelmet, amit az importtöbblet tesz lehetővé. Ezt a többletet más országok finanszírozzák az általuk nyújtón hitellel - vagyis forrásbevonás megy végbe. Ebben az első fázisban az adós ország által felvett hiteleknek három tételt kell fedezniük: e felhasználási többletet, a korábban felvett kölcsönök esedékes törlesztőrészleteit és a kamatokat Mivel ekkor az adósságterhek finanszírozása is hitelből történik, a nettó adósságállomány nem lineárisan, hanem exponenciálisan - a kamatos kamat függvény szerint gyorsuló ütemben - növekszik. Amikor a belföldi felhasználás egyensúlyba kerül a belföldön létrehozott jövedelmekkel, akkor kezdődik el a hitelciklus második szakasza. Célszerű hitelfelhasználás esetén ekkor a termelés az előző fázisban létrehozott sikeres beruházások hatására már meghaladja a belföldi felhasználást, a kamatok kifizetésében és ezzel a folyó fizetési mérleg egvensúlyának kialakításában egyre nagyobb szerepet játszik a belföldi megtakarítás. Amikor azután a belföldi felhasználást meghaladó termelési többlet eléri a fizetendő kamat nagyságát, az adósságállomány növekedési üteme megáll, a folyó fizetési mérleg egyensúlyba kerül. Külföldi hitelfelvételre még ekkor is szükség van, ennek mértéke azon-A folyó fizetési mérleg az adósságállomány, és a gazdasági növekedés alakulása 1973 és 1990. között . , Millió dollár, kumulált’ '"í 1 2-3 4 5.8 . * .. , 7-;V 8 ■9 Növekedési ütem (százalék) Keres-Idegen-Nettó Egyéb Folyó NettóKövetelés-Bruttó Nettó GDP GDP VégsőBerohá- . keoefcni torga-kamat fizetési adósság- állományadósság-forrás-‘tbelöki fogy asz-‘zás méneg”lom ' mérlegTMállomány * állomány bevonás felhasz-tás (1+2+3+4)(8-7) --(5-3) nálása • -> 1973 65 46-85 27 53 805 1313 2118 138 6,9 2.7 3,8 39 1974-577 75-201 139 >-564 1338 1524 2861-363 5.9-'11.3 69 10,9 1975-1172 134-383 269-1131 2000 2199 4199-749 6.2 6,5 .4,6 11,5 . 1976-1586 187-489 257-1630 2614 2599 5214-1141 3.5 2.0 2,1- • 1977-2229 226-653 -173 -2483 3580 2672 6253-1830 6,7 59 4,7 12,1 1978-3441 262-905 121-3963 6141 3327 9468-3058 4,6 8.8■ 4,6 4,8 1979-3835 334-1365 79-4787 7123 3384 10507-3422 1,5-49 2,4 0-7 ; 1980-4002 419-228 291-5520 7571 3884 10507-3292 0,1-0,6. r~Ó,6 -6,8: 1981-4130 533-3195 554-6218 7477 3264 10740-3023 Z9 1,4.,29 -49 1982-3721 733-4313 764 c6517 7267 2949 10216-2204 2,8-0.1 V 1.2-2.6 1983-3167 900-5071 892-6446 6994 3751 10745-1375 0.7-17. 0,5 -3,4 1984-2564 065-5886 1006-6379 6549 4434 10984-493 2.7 09 19-3,7 1985-2410 212-6719 -691 -7226 8046 5909 13955. -507 -0,3 0,4 1,7~ -3.1 1986-2880 412-7682 429-8721 13368 6239 19607-10039 1.5 3.9 2,4 6,5 1967-3204 780-8669 496-9597 13683 5901 19584-928 4,1- 3,2 .39 9,8 1988-2709 821-9746 230 ■-10404 13967 5636 19603-658 -0,1--2.9 —2.8 -9,1-1989-2169 1472 ■ -11133 -11 --11641 14900 5490 20390-708 -09 .-09 -0,7 .. A3 1990-1224 1817 --12571 264-11714 15938 5332 21270 857-3.4 5.4 ■' ■ * 1981 -io nemrubel-, 1982-tól konvertibilis elszámolású devizákban <.;w •• Közvetlen áruforgalom határparitással '• ’ ” 1973 es 1981 között nem tartalmazza az átértékelés, konverzió és korrekció sorokat. ban az éppen esedékes hiteltörlesztő részletekre szorítkozhat, így a nettó hitelállomány nem növekszik tovább. « A hitelciklus zárószakaszában a belföldön képződő jövedelmek és a belföldi felhasználás ollója olyan mértékben nvílik szét, hogy az előbbiek a kamatfizetéseken túl már a tórlesztőrészleteket is képesek fedezni. Elvileg ekkor kezdődhet meg - ha az egyéb gazdaságpolitikai összefüggések is ezt indokolják - az első szakaszban felvett hitelek visszafizetése a belföldi megtakarítások terhére. A kamatos kamat összefüggés ekkor az ellenkező irányban érvényesül, és megkezdődhet az adósságállomány gyors ütemű csökkenése.
