Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

Palkó vies Imre segélykiáltása -Tegnap a parlamentben na­pirend előtt kért szót Palkó­­dics Imre, MDF-es képvise­lő, a Munkástanácsok Orszá- 003 Szövetsége elnöke. Fel­szólalását kissé rövidítve kö­zöljük. Tekintsék e napirend előt­ti felszólalásomat segélykiál­tásnak azok részéről, akik­nek a demokrácia vélhetően a legkésőbb hozza meg gyü­mölcseit. Semmit nem értett meg a rendszerváltozás lényegéből, aki úgy gondolja, hogy a munkavállalók kizárhatók e történelmi feladat aktív résztvevői közül. A mellőzés hatalmi beidegződése érthető, de a következetes érdekvéde­lem szempontjából teljesen elfogadhatatlan. Csak a zsar­nokság engedheti meg magá­nak, hogy pusztán hivatko­zási alapul szolgál számára a nemzet elsöprő többsége. A demokráciának pedig — leg­alábbis szerintem — lénye­ges eleme, hogy a többség részvétele nélkül nem lehet­séges érdemi döntés. Ehhez a részvételhez pedig a nép ál­tal választott parlament kö­telessége a megfelelő feltéte­leket megteremteni. Kérdés: Mit tett a T. Ház e fontos cél érdekében? A munkaváljalói érdekvé­delmi szervezetek máig meg­oldatlan helyzete, a szervez­kedési szabadság valójában nem létezik Magyarorszá­gon. Sót, a munkavállalói ér­dekvédelem területén hatá­rozottan romlott a helyzet! Ma jobban félnek a munká­sok, mint 1989-ben, mikor a szélsőséges pártállami utó­védektől rettegtek. Sajnos, a munkavállalók­nak a privatizációban való részvételére ma semmilyen lehetőség nem áll rendelke­zésre. Mellesleg rendkívül szomorú, hogy a privatizáció alapelveit sem sikerült tisz­táznia egy év alatt a szaba­don választott parlamentnek és kormánynak. Azt sem értjük istenigazá­ból, hogy honnan az a maga­biztos nemes egyszerűség, amivel a társadalmi szerve­zetek támogatására szánt pénz juttatásából eleve ki­zárták a munkavállalók álul létrehozott érdekvédelmi szervezeteket? Tudniillik a jogelőd nélkülieket is, akik soha, egy fillér állami támo­gatásban—nem részesültek! De nem így SZOT utód­­szervezetei! Ezek a szak­­szervezeti tömörülések, az újonnan létesült munkáskép­viseletekkel szemben, ugyan­is közvetett-közvetlen dotá­cióban részesültek az elmúlt tizenkét hónapban is. Mert tisztelt képviselőtársaim, mi másként értelmezzük azt, hogy amíg a munkástanácsok és a független szakszerveze­tek már egy „demokrácia” keretében vergődtek, addig a riválisok, mint kezelők, je­lentős tömegű állami va­gyont kamatoztathatuk szer­vezetük szolgálatában. Ugyanakkor ez a parlament semmilyen lépést nem tett a SZOT Jogutódainak vagyoni elszámolUtása, és az egyet­len fillér nélkül megalakult munkásUnácsok és független szakszervezetek működésé­nek beindítása érdekében. Mint az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hatékony érdekvédelmi szervezetek sem jöhetnek létre megfele­lő törvényi-feltételek meg­teremtése nélkül. Alighanem, mint egyszerű kenyérpusztftó munkaválla­lók, nagy árat fizetünk, ha ,ezeket a kérdéseket nem tud­juk rövid idő alalj rendezni. Felhívom a tisztelt parla­ment és a kormány figyel­mét, ne tegyen úgy, mintha süket lenne és vak! Ha akar­juk, ha nem, muszáj látni és hallani, hogy a rendszervál­tást igazán akaró munkások, pedagógusok, egyszerű be­osztott értelmiségiek ma sajnos kiszolgáltatottabbak, mint valaha. S bizony — ki­mondani is szörnyű — nem ok nélkül félnek. Mert tettek valamit, hogy a demokrácia létrejöhessen, most tényleg szégyellniük kell magukat?! Egy éve boldog voltam és bizakodó, mert bizUtni tud- Um a barátaimat, akik akár munkásUnácsot, avagy sza­bad szakszervezetet akarUk szervezni. Ma roppant el­keseredett vagyok. Egysze­rűen nem tudok mit monda­ni nekik: miért kell — szer­vezkedés miatt! — félteniük munkahelyeiket?! Miért őket üldözik a főnökeik!? Miért kell eltűrniük ugyanazt a sajnos tényleg hozzá nem értő, korrupt „kiskirályt", aki soha nem UpaszUlt gőggel viselkedik, -s teszi-munkanél­­külivé például azt, aki fel­emeli a hangját társai és a maga érdekében ... A munkások még ma is ,sok ezer grószkárolyt kényte­lenek nap mint nap eltűrni maguk felett munkahelyei­ken. Ne felejtsük el ezt Tisz­telt Képviselőtársaim! S ja­vaslom, próbáljuk meg kö­zösen pótolni ezen a terüle­ten is mulasztásainkat! Ma­gam élqi fogok törvényalko­tói jogommal, és önálló in­dítványt terjesztek a parla­ment elé. ★ — Hogyan értelmezhető az ön által kilátásba helyezett önálló törvényjavaslat indít­ványozása? — kérdeztük teg­nap Palkovics Imrétől. — Egy önálló törvényja­vaslat lenne, amely esély­egyenlőséget biztosíUna a munkavállalói érdekvédelmi szervezeteknek, egyúttal ré­sze lenne a javaslatnak a vagyonügy is. Tartalmazná a javaslat az üzemitanács­­válosztásokat, amelyek egy­fajta megmérettetést szol­gálnának az érdekvédelmi szervezetek körében, és tar­talmazná az üt-választások utáni helyzet rögzítését. — Tárgyalt már erről a többi szakszervezetteI? ' — Az MSZOSZ-szal és a li­gával igen. Javasoltam, hogy a szakszervezetek és a par­lamenti pártok közösen ki­dolgozott törvényjavaslatot terjesszenek a parlament elé. Csak az esetben tennék én önálló törvényjavaslatot, ha nem sikerülne megegyez­nünk. Azonban a Munkásta­nácsok szövetségi tanácsa is azon a véleményen van, hogy tárgyalni kell. Ezért is támogatjuk a Fidesz hatpárti tárgyalásokra vonatkozó kez­deményezését, amely során első körben, a meghallgatás erejéig részt vennének a . szakszervezetek is. Az érde­mi tárgyaláson a pártok fe­lelősségére bíznám a dön­tést. A Parlamentből tudósítot­tak: Bodnár Lajos, Nóg­rádi Tóth Erzsébet ém Var jó Frigy«. i , _

Next

/
Oldalképek
Tartalom