Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
Népszabadság, 1991. március 27 6. Bőd, Prága és a „bonetaristák” (Prágai tudósítónktól.) Bizonyos területeken elkerülhetetlennek mondta a stratégiai együttműködést a gazdaságban Magyarország és Csehszlovákia között Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter keddi prágai sajtóértekezletén. Mint elmondta, prágai látogatása alkalmával találkozott Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasági miniszterrel, s egyebek között a privatizáció-reprivatizáció problémájáról, valamint az energetikai együttműködésről cserélt vele véleményt. Szóba került többek között a gázvezetékek és az elektromos távvezetékek összekapcsolása. A Népszabadság kérdésére kifejtette véleményét az úgynevezett kuponos privatizációról, amelynek alkalmazásáról a csehszlovák parlament törvényt hozott, s amely szerint mindenki állampolgári jogon igényelhet beruházási jegyeket. A miniszter rámutatott válaszában, hogy a bónok, a kuponok vagy bármilyen más ingyenes elosztási elv megnöveli a vásárlóerőt és felgyorsítja a privatizációt. Ugyanakkor e kuponok nemcsak a vásárlóerőt növelik meg, hanem az infláció veszélyét is. A „bonetaristák" és az institucionalisták között vita van e kérdésben — mondotta. Mindehhez Bőd Péter Ákos még egy erkölcsi megfontolást is hozzáfűzött. Eszerint az emberek többsége úgy érzi, hogy az elmúlt évtizedekben méltánytalanság érte részben a vagyona elvesztése, részben pedig az alacsony életszínvonala miatt, ezért szeretne valamilyen kárpótlást kapni a társadalomtól. Ezt az érzést szerinte a kormányok nem hagyhatják figyelmen kívül. Bőd szerint a nagyon szigorúan vett privatizáció azt jelentené, hogy azok jutnak az állami tulajdonhoz, akik most gazdagok. Ennek megfelelően megítélése szerint nagyon torz társadalmi struktúra jöhetne létre, hiszen — hangsúlyozta — a múltban meggazdagodó emberek nem mindnyájan kiváló munkájukkal jutottak vagyonukhoz. Ez tehát újabb érv a kárpótlás, a kártalanítás, valamint a tulajdon szétosztása mellett — hangsúlyozta válaszában. K. T. Népszabadság, 1991. március 27. Raffay: Hazánk tiszteletben tartja a határokat A magyar kormány maradéktalanul tiszteletben tartja az európai országok mostani határaira vonatkozó előírásokat — jelentette ki Raffay Ernő a Romania Liberónak adott interjújában. Az első kérdés megválaszolását — miért Magyarország Jelentette be elsőként kilépési szándékát a Varsói Szerződésből? — a honvédelmi ál- Jamtitkár annak előrebocsátásával kezdte, hogy Magyarország nem kíván határmódosítást. Raffay szerint a magyar külpolitika az utóbbi nyolckilenc hónapban a lehető legaktívabb lett, de senki sem találhat olyan mozzanatot ebben a tevékenységben, amely azt bizonyítaná, hogy Magyarország — akár leplezetten is — a jelenlegi határok módosítására törekedne. — Szeretnénk korrekt módon rendezni kapcsolatainkat Romániával Is a határok kérdésének felvetése nélkül, hogy a két szomszédos nép jó viszonyban éljen — hangsúlyozta a politikai államtitkár. Mindez nem jelenti azt — tette hozzá —, hogy a magyar kormány ne figyelne a romániai magyar kisebbségre. A jó kapcsolatok egyik oldala, hogy a Romániában élő mintegy kétmillió magyar európai feltételek között éljen — mondotta. Magyarországon új katonapolitikai koncepció született, új látásmód az ország biztonságáról, és mindez összeférhetetlen a VSZ alapjául szolgáló eszmékkel. Érthető tehát, hogy Magyarország elsőként vetette fel a Varsói Szerződés feloszlatását — mondta Raffay. Utalt arra, hogy a VSZ széthullásával valamennyi tagország erős hadsereget szeretne magának. A lengyelek a szovjet és a német veszélyre céloz nak, Csehszlovákia hasonlóképpen a német veszélyre. Ma gyarország és Románia közöt régi viszály létezik. A jugoszláv belső helyzet is mind fe szültebbé válik. Az összes em lített ország, talán Jugoszláv» kivételével, érdeklődik az egy kori NDK fegyverei iránt ahonnan a lehető legkorszerűbb fegyvereket igyekezne! megvásárolni, ami annál is különösebb, mivel ezek az országok gazdasági válsággal küszködnek. (MTI)
