Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-03 / 8015. szám

Magyar Hírlap, 1991. március 27. Raffay a magyar-román viszonyról Bukaresti tudósítónktól „Amikor azt mondjuk, hogy nem vetünk fel határkérdéseket, hogy a magyar hadsereg nem akarja sem­miképpen sem veszélyeztetni Ro­mániát, amellyel katonai téren a legjobb kapcsolatokat tartjuk fenn a környező országok közül, és amellyel továbbra is jó viszonyra törekszünk — nos, ezzel még nem azt állítjuk, hogy a magyar kor­mány nem kíséri figyelemmel a ro­mániai magyar kisebbség sorsát” — hangúlyozta nyomatékosan a Romania Libera című bukaresti el­lenzéki lapnak adott interjújában Raffay Ernő honvédelmi államtit­kár. Raffay szerint Magyarország mindenben tartja magát a helsinki záróokmányokhoz, s ennek megfe­lelően a jelenlegi magyar kormány egyetért az európai országok mos­tani határaira vonatkozó kitételek­kel. Raffay úgy véli, hogy az elkö­vetkező évek során elmélyülhetnek a Varsói Szerződés megszűnésével immár katonailag is függetlenné váló országok között lappangó va­lós, vagy vélt ellentétek. Románia és Magyarország közön régi, évez­redes a nézetkülönbség, s ennek megoldásáig mindvégig fennmarad az antagonizmus. A VSZ egykori tagországai kivétel nélkül erős hadsereg kiépítésére törekednek, s emiatt válság keletkezhet a térség­ben. • Bogdán Tibor/ Kerekasztal Bécsben Tőkés László a nemzetiségekről Bécsi tudósítónktól ' „Az általános emberi jogokat a nemzeti kisebbségek számára is ér­vényesíteni kell és ezért a népi ki­sebbségek külön védelemre és se­gítségre jogosultak” ebben egye­zett meg több mint kétnapos heves viták és tanácskozások után a Bécsbe meghívott közel 200 nyu­gati és kelet-európai keresztény és konzervatív politikus. A jugoszláv kérdés uralta a Ke­reszténydemokrata Osztrák Nép­párt (ÖVP)álta! Bécsbe összehívott tárgyalásokat. Jóllehet a megjelen­tek nézetei megegyeztek abban, hogy a kisebbségek helyzete nem­csak az egyes államok belügye, mégis, a mai jugoszláviai területen működő politikai pártok képviselői kölcsönösen egymás szemére ve­tették azt, hogy az ő kisebbségei­ket más tagországokban többé-ke­­vésbé erőszakkal nyomják el. A magyar kormánypártok képvi­selői fontosnak találták ezt a meg­beszélést, mert — mint András­­falvy Bertalan tudósítónk kérdésé­re rámutatott —, segített megis­merni a sokrétű európai problémá­kat. „Minden fórumot, de minde­nekelőtt az Európa Tanácsot ki kell a jövőben használni, hogy az égető kérdésekre kölcsönös megértésen alapuló békés választ kaphassunk”. Surján László pedig kifejezte azt a reményét, hogy a bécsi kerékasz­tal, mint intézmény állandósul. Tőkés László püspök a nemzet­közi sajtó képviselői előtt a mosta­ni román rezsimet demokrácia-el­lenesnek nevezte. Számára az er­délyi, de főleg a szovjetunióbeli nemzetiségek problémáinak meg­oldása összeurópai érdek. Tőkés szerint szomorú az a tény, hogy er­délyiek, főleg gazdasági okokból, de azért is, mert változatlanul el­nyomják őket, véglegesen elhagy­ják hazájukat. • Pogány Jenó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom