Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-16 / 8024. szám
A Fidesz bízik a hatpárti tanácskozás létrejöttében A Fidesz úgy gondolja, hogy megszűntek az eljárásjogi gondok a hatpárti találkozóval kapcsolatban. Ugyanakkor a pártok válaszaiban találhatók problematikus felvetések. Mindezek ellenére a Fidesz bízik a hatpárti találkozó létrejöttében — derült ki Orbán Viktor szavaiból a Fidesz tegnapi sajtóétekezletén, ahol a fiatal demokraták ismertették a tárgyalások konkrét témáit. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője először a tárgyalási javaslataikra érkezett hivatalos válaszokat értékelte. Úgy vélekedett, hogy az SZDSZ levelében foglalt válaszukkal elhárultak a tárgyalás útjából az eljárásjogi problémák. Orbán úgy vélte, hogy sikerült tisztázni: javaslatuk nem parlamentellenes, hanem éppenhogy a parlament munkáját segítő tárgyalásokra vonatkozik. Szerinte nem idegen a demokráciáktól az olyan tárgyalás, amely a fontosabb kérdésekben az alapelvek pártok közötti tisztázására irányul. Sőt meggyőződését fejezte ki, amennyiben a tárgyalások elmaradnak. nem tartható fenn a törvényhozás jelenlegi üteme. A frakcióvezető közölte: örültek, hogy az SZDSZ kérdései eljárásjogi problémákra utallak, mert így sikerült azokat tisztázni. Ugyanakkor elvetette, hogy a kormány és ellenzék szereposztásban üljenek asztalhoz, mondván, nem az ellenzék egységének demonstrálása a céljuk, s ezt különben is nehéz lenne felmutatni az MSZP és a Fidesz esetében. A szocialisták válaszát, amelyben konzultációt ajánlanak a hat párt között elfogadhatatlannak nevezte. Ugyanígy minősítette a koalíciós pártok közös válaszának hasonló felvetését, kifejtve, hogy nem konzultálni, fecserészni kívánnak, hanem megállapodásra jutni alapkérdésekben, méghozzá úgy. hogy az kötelezze a kormányt. Ebből a megfontolásból vetették el az MDF szerda éjszaka küldött levelének azon kitételét, miszerint a megállapodás csupán ajánlás legyen a parlament és a kormány számára. A Fidesz természetesen nem napi kormányzati vagy törvényhozói kérdésekben kíván megállapodni a többi párttal, hanem az alapintézményekre vonatkozó témákban — tűnt ki Orbán Viktor szavaiból a témák rcs/lciczcsc során. Ebből a megfontolásból nem került be a témák közé a kárpótlás, hiszen a parlament már túl van az általános vitán. Különben is a tervezel elfogadásának megakadályozására más mód is van, s ebből az aspektusból támogatják az. alkotmánybírósági értelmezést. Hasonló példaként említette Orbán Viktor, hogy a pártok nem egyezhetnek meg a kormánnyal a szakszervezetek helyett az infláeió mértékéről vagy a bérskála alsó és felső limitjéről. Ugyanakkor tárgyalhatnak arról, hogy miként történhet meg az állam és a szakszervezetek szétválasztása, s milyen feladatokat kell ellátnia a kormánynak a szakszervezeti választásokhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében. Az alkotmányjogi kérdések megvitatásakor megállapodásra kell jutni például abban, milyen metódust alkalmazzanak az új alkotmány elkészítésekor. Ugyanígy a választójog területén abban, hogy továbbra is egykamarás parlamentet akarnak, kisebb képviselői létszámmal. A külpolitika alapelveit illetően megegyezés születhet arról, miként alakulhatnak ki azok a mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik, hogy az ellenzéki pártok folyamatosan tájékozódjanak a kormány külügyi tevékenységéről. Az önkormányzatok esetében pedig tárgyalhatnának Közigazgatási Tanács felállításáról. Kósa Lajos képviselő a gazdasági témákat ismertette. A Fidesz szerint a pártok megállapodhatnak, hogy adósságfizetési kötelezettségeinket minden körülmények között teljesíteni kell, az viszont már a kormány kompetenciája, hogy milyen adósságmenedzselési tech' nikát alkalmaz. A privatizációval kapcsolatban pedig megegyezés születhet arról, hogy milyen ágazatok, vállalatok maradjanak hosszabb távon is nemzeti tulajdonban. Szintén tárgyalni lehet az állam újraelosztó szerepének csökkentéséről vagy a közmegegyezésen nyugvó külgazdasági stratégia alapjairól — mondta Kósa Lajos. • F. A. j Magyar Hírlap 1991. Április 1,-
