Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-16 / 8024. szám
I-jagyar Hírlap 1991 Április 12. h Németh Miklós és Horváth István tanúskodott Csak a tábornokok mulasztottak“. Németh Miklós egykori miniszterelnök és Horváth István volt belügyminiszter tanúkénti kihallgatásával folytatódott tegnap az elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolt nyugállományú rendőrtábornokok pere. A katonai bíróság először Horváth Istvánt szólította, akit Hildebrand Róbert hadbíró ezredes fontosnak tartott figyelmeztetni: a Duna-gate botrány kipattanása után alakult parlamenti vizsgálóbizottság rá nézve is terhelő adatokat tárt fel. s a vallomástételt megtagadhatja, ha azzal magát vádolná bűncselekmény elkövetésével. A volt miniszter azonban nem kívánt élni a lehetőséggel, hiszen — amint mondta — az országgyűlési határozatban legfeljebb az ő politikai felelősségéről lehet szó. Ezt követően igen részletes fejtegetésbe kezdett az elmúlt másfél— két esztendő eseményeiről, hangsúlyozva, hog\ a társadalmi rendszer változása a hatalmi pozícióban levő reformerők támogatásával ment végbe. Egyébként már 1989 elején világossá vált. hogy a magyar jogrendszer és a valóság között mind több az ellentmondás, s a szakadék tovább mélyül. Ezért hamarosan megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek célja a Belügyminisztérium tevékenységét szabályozó normatívák korszerűsítése volt. Júliusban egy előterjesztés is a kormány elé került, amely a koncepciót jóváhagyta. Változás azonban az esztendő végéig nem történt, hiszen a politikai egyeztető tárgyalásokon a rendőrség, illetve az állambiztonsági szolgálat annak ellenére sem került napirendre, hogy az illetékes albizottságban Pallagi Ferenc és Túrós András akkori belügyim-" niszter-helyettesek jelezték: súlyos ellentmondások vannak. Decemberben a kormány mégis határozott a Belügyminisztérium átszervezéséről: eszerint február 28-ig kellett volna felállítani a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az önálló Országos Rendőr-főkapitányságot. De már ez sem valósulhatott meg. A bíró azonban inkább Horváth TsTvín Ts'egykori munkatársai személyes felelősségét firtatta. Elsősorban arra szeretett volna választ kapni, miért nem ismerték fel az állambiztonsági munka irányításáért felelős vezetők, hogy 1989. október 23-a után a Ill/III-as csoportfőnökség tevékenysége törvénysértő volt. Az ex-miniszter kijelentette: szó nincs arról, hogy nem érzékelték volna az ellentmondást, de jószerivel tehetetlenek voltak. A belső biztonsági szolgálat munkáját szabályó 1974. évi 17-es számú törvényerejű rendelet és a 6000/1975-ös minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezése ugyanis meghaladta a perbe fogott tábornokok, de még a belügyminiszter kompetenciáját is. így legfeljebb szóbeli direktívákkal próbálkoztak, amelyek nyomán az adminisztratív intézkedések 1989-re megszűntek, de a tit• kos felderítés köre is jelentősen | szűkült. j- Hildebrand bíró ezzel a válasszal i nem érte be. és addig szorongatta a tanút, mígnem az kijelentette: a titkosszolgálati tevékenység szabályozása tulajdonképpen ellentmondott a korábbi alkotmánynak is. a törvényalkotás viszont elmulasztotta kellő eréllyel szorgalmazni módosítását. • Folytatása a 3. oldalon