Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-16 / 8024. szám

Népszabadság, 1991.TV.11. L (Munkatársunktól.) Sikerekben, nehézségekben és kudarcokban is gazdag esz­tendőt tud maga mögött a Ma­gyar Demokrata Fórum és a kormány — mondotta Antall József pártelnök, miniszterel­nök az MDF 365. napjáról teg­nap a Fórum székházában, a Bem rakparton tartott sajtótá­jékoztatón. Az MDF nem azonos a kor­mánnyal — mondotta a mi­niszterelnök —, csupán a kor­mánykoalíció vezető pártja. A kormányban három párt poli­tikai akaratának kell érvénye­sülnie, s azok kompromisszu­maként születnek a döntések. Az azonban nyilvánvaló, hogy a kormány arculatának alaku­lásában meghatározó az MDF politikája. A miniszterelnök külön -ki­emelte a Szovjetunióval va­ló kapcsolattartás fontossá­gát. Hangsúlyozta': igyekszünk mindent megtenni annak érde­kében, hogy a szovjet csapatok kivonása után kölcsönös egyen­jogúságon alapuló baráti, kor­rekt kapcsolat legyen a két ország között. Befejezés előtt állnak tárgyalásaink a kétol­dalú megállapodások megkö­téséről. Olyan megállapodást kívánunk kötni, amely mind­két országnak előnyös. A töb­bi szomszédos országgal ugyan­erre törekszünk. Tény, hogy a szomszédos országokkal van­nak nyitott, megoldatlan kér­dések, amelyek átmenetileg fe­szültségeket, nehézségeket okozhatnak, de ezek alapjai­ban nem érintik kitűzött prog­ramunkat. Antall József az egyik ilyen általános feszültségforrást okozó kérdésként a magyar kisebbségek helyzetét emlí­tette. Ezzel kapcsolatosan ki­fejtette: külpolitikánkat a szomszédos országok esetében is úgy kell folytatni, hogy az globális külpolitikai stratégi­ánk részét alkossa. Nem kizá­rólag és nem egyedül a ma­gyar kisebbséggel összefüggő kérdések határozzák meg kül­politikánkat — hangsúlyozta —, de természetes dolog, hogy azokban az országokban, ahol magyar kisebbségek vannak, a baráti-jószomszédi kapcso­latot befolyásolja a kisebbsé­gekkel és a nemzetiségekkel szembeni magatartás. A Magyar Köztársaság — mondotta a továbbiakban — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ebben a térségben domi­nóként omlottak össze a totá­lis politikai rendszerek, sót ki­emelkedően járult hozzá a töb­bi volt népi demokratikus or­szág átalakulásához. A kárpótlási törvényjavas­lattal kapcsolatosan kiemelte: a magyar tulajdonviszonyok rendezése alapkérdés. Enélkül sem a hazai, sem a külföldi vállalkozók, beruházók nincse­nek biztonságban. Ebben a kér­désben azonban nem lehetsé­ges a nemzeti konszenzus — mondotta Antall József —, mert az érdekellentétek olyan súlyosak, hogy az lehetetlenné ^eszi az egységes álláspont el­fogadását. Nem marad más hátra — mondotta —, mint­hogy az Országgyűlés többségi döntése alapján menjen vég­be a tulajdonrendezés. A miniszterelnök elismerte: vannak társadalmi csoportok, amelyek helyzete válságos (mi­ként vannak ilyen gazdasági ágazatok is), ezen azonban jól szervezett szociálpolitikával se­gíteni lehet. Egy olyan ország­ban, amelyik devizatartalékait megduplázta, s az 700—800 millióról a 2 milliárd felé kö­zeledik, biztató a jövő képe. Ahhoz azonban, hogy az or­szág talpra álljon, a gazdasága működjön — hangsúlyozta a miniszterelnök —, arra is szük­ség van, hogy hite és bizalma legyen. Ebben nagy a felelős­ségük a politikusoknak és az írástudóknak egyaránt. Nem l lehet, nem szabad olyan han­gulatot teremteni — hangsú­lyozta —, hogy minálunk sem­mi sem megy jól. Ha a függet­lenségnek, a szabadságnak az ízét megkeserítjük, azért a pártok és a sajtó képviselői fe­lelősséggel tartoznak — mon­dotta végezetül az MDF elnö­ke. Bartha Szabó József Antall a kormány és az MDF egy évéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom