Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-15 / 8023. szám

A Világ, 1991. április 3. gazdasági és kulturális gyökereit, a vé­gére pedig perspektíváit is, s amely csoport ezért a legveszélyeztetettebb. Egy évvel ezelőtt még nagyon bíztak a szociáldemokratákban és az MDF-ben, de azóta ez a bizalmuk nagyon meg­csappant. A harmadik „örökös" csoport a mér­sékelt liberálisoké (25%). Részben az egy évvel ezelőtti európéerekből, rész­ben pedig az akkori bizonytalankodók soraiból „igazoltak át", ők azok, akik az összes csoport közül a leginkább hangsúlyozzák a vidék és a főváros ki­egyensúlyozott fejlesztésének szüksé­gességét, s egyértelműen a nyugati li­beralizmus alapjain állnak. Szociálisan egyetlen dolog jellemzi e csoportot, de az annál markánsabban: az, hogy vál­lalkozókról van szó. Nem vallástala­nok, de nem is bigottak: vallásosságuk magánügy. Politikai szimpátiáik az SZDSZ-Fidesz liberális blokk mellett még kisebb, a 4% alatti kis pártok felé is vonzódnak 1990-ben a második csoport a kifeje­zetten nemzetben gondolkodók cso­portja volt. A lakosságból 18%-ot kép viseltek Gondolkodásuk kevésbé volt differenciált, mint az akkori européere­ké, s a modern európaisággal szemben inkább a magyarság régi dicsőségének helyreállítását helyezték előtérbe. A ki­jelentések összességéből kitűnt, hogy ez a csoport a múlt és jövő, az elmara­dottság és - nyugati - fejlettség közötti összehasonlítást tartotta szem előtt. Po­litikailag elsősorban az MDF-fel szim­patizáltak, de erősen rokonszenveztek az FKGP-vel és a Fidesszel is. Alapve­tően azonban inkább „ nagy politika''­­ellenesek voltak, s a politikával szem­ben a munka és a nemzeti egység ma­ga sabbrendúségét vallották E csoport­ban gyakran találhattunk alacsonyabb végzettségű segéd- és betanított mun­kásokat, idős embereket, akik a váro­sok leromlott peremvidékein élnek A nemzet felemelkedése gondolkodásuk­ban összekapcsolódon a vallásosság­gal. Mondhatjuk hogy ez a csoport volt az akkor „nemzeti centrumának nevezett csoport fő bázisa. Most is megtalálhatjuk őket, és lét­számuk a bizonytalanoktól való át­­szivárgás miatt még meg is növekedett 27 %-ra. A csoport nemzeti jellege, csakúgy mint gondolkodásbeli diffe­renciálatlansága markánsabbá vált, s populista-konzervatív vonásai túlsúly­ba kerültek Erősen megnövekedett ugyanis e csoportban a monolitikus­sá gra, a tekintélyelvűségre való hajlam, s egyre inkább kezdenek pluralizmus­­ellenessé válni. Gyakran vallják hogy ebben az országban nem fémek meg egymással békében a különböző esz­mék Egy évvel ezelőtt ez a gondolat még nem tartozott szellemiségükhöz. Szociálisan a csoport megfelel az egy évvel ezelőtti nemzetiek csoportjának vallásosságukat tekintve többé-kevés­bé bigottnak tekinthetők s teljes egyér­telműséggel a kormánykoalícióval szimpatizálnak (az azt alkotó pártok közötti minden differenciálás nélkül). A politikailag passzív csoport nagy­sága 1990-ben 26%, 1991-ben 23% volt, amely eltérés a mintahibán belül ma­rad, így figyelmen kívül hagyható. Ugyanazok az idős, alacsony végzett­ségű falusiak, mezőgazdasági dolgo­zók, segéd- ás betanított munkások nyugdíjasok és háztartásbeliek alkotják most is, mint egy évvel ezelőtt. Gyak­ran régi parasztházakban élnek lerom­lott vidékeken. Kifejezetten vallásosak a vallásosság azonban nem kapcsoló­dik össze esetükben a politikával. Á mai attitűdcsoportok elemzéséből levonhatjuk azt a következtetést, hogy míg a liberalizmus differenciálódik a populizmus monolitikus-autoriter irányban mozdul el. Ugyanakkor fon­tos megfigyelés, hogy nem sikerült el­különíteni egy egyértelműen megnyil­vánuló ún. alternatív-anarchista, illetve egy szintén egyértelműen megnyilvá­nuló konzervatív attitűdcsoportot Az alternatív-anarchista csoport a külön­böző liberális csoportokban, a konzer­vatív csoport pedig nagyrészt a politi­kailag passzív, kisebb részt pedig a po­pulista csoportban húzódhat meg. Eredményeinket igazolni látszik a vizsgálattal egy időben felvett párt­­szimpátia-adatsor is, amely szerint a lé­nyegében populista kormánykoalíció, illetőleg a lényegében liberális ellenzék szimpatizánsainak aránya - a politikai aktivitást is figyelembe véve - meg­egyezik attitűdcsoportjaink arányával. Mutatja ezt a következő táblázat. ahol az attitűdcsoportok közül nem vettük figyelembe a politikailag passzívakat, a pártszimpátia-adatsor­­ban pedig azokat (a teljes népességben 36%-nyi csoportot), akik úgy nyilat­koztak, hogy nem (tudják, kire) szavar­nának, vagy pedig 4% alatti pártot vá­lasztanának (és akiknek 36%-os aránya megegyezik a parlamenti választáskor mérttel): Tradicionalisták; Attitűdcsoportok: populista 35% 35% Politikai pártok: MDF 17% FKGP 12% KDNP 7% Koalíció: 36% Modernizálok: Attitűdcsoportok: radikális liberális 14% szociálliberális 18% mérsékelt liberális 33% 65% Politikai pártok: Fidesz 28% SZDSZ 27% MSZP 9% ellenzék: 64% A táblázat tanulsága: ha most lennének a parlamenti választások, úgy a politikai attitűdök kötöttségektől mentes megnyilvá­nulásával számolva - ami akkor helytálló, ha (egyébként nagy valószínűséggel) az először a parlamenti választások két fordú­­lója között és mostanra már gyakran alkal­mazott polittiai demagógia, indoktrindció, propaganda és misztfikdció, illetve a pártok szimpatizánsainak szavazási hajlandósága és „párt-stabilatdsa" tiegyensúlyozzák egymás hatását -a jelen légi ellenzék 2,66% híján kétharmados többséggel rendelkezne a parlamentben. Várnai Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom