Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-15 / 8023. szám
Népszabadság, 1991. április 10 ic (Folytatás az 1 oldalról.) Kétszeres, cipőkből két és félszeres mennyiségre kértek és kaptak engedélyt* a külkereskedők, de túllépték a feísőkoniekcióra, a déligyümölcsökre megszabott keretet is. Maríonyi János megállapította, hogy az import liberalizálása bevált, és az újságírókat megelőzve tette fel önmagának a kérdést: akkor miért vannak mégis ezek a korlátozások? Válasza szerint a kereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlyban tartásának követelménye mellett bizonyos nemzetközi kereskedelempolitikai meggondolások miatt is. Az év közepén összegzik a tapasztalatokat, és vagy nyomban, vagy a jövő év elejétől folytatják a* behozatal felszabadítását. Ez azonban bizonyos érdekeket hátrányosan érint. így például a korábbi kiváltságosokét,' akik — főként vegyes vállalatok —- négy-öt éve ígéretet kaptak a kormány képviselőitől, hogy szabadon hozhatják be a működésükhöz, beruházásaikhoz szükséges termékeket. Most, hogy a kiváltság megszűnt és mindenki engedély nélkül importálhat, sértettek, csalódottak. Hogyne; hiszen a versenyben elesnek attól az extraprofittól, amit korábban '— miként a belvárosi magas árakból sejthető —, realizáltak. • „A behozatal felszabadítása hozzájárul az árak emelkedő Nincs más út, mint állni a külföldi áruk versenyét A behozatal nagyarányú fel ■zabadítáta következtében olyan mértékben bővül a fogyasztási cikkek kínálata, bogy az az év második felében minden bizonnyal árcsökkenésekhez fog vezetni — állította tegnapi sajtótájékoztatóján Martouyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Szólt még arról is, hogy a Magyarország társulásáról folyó tárgyalások milyen nézeteltéréseket hoznak felszínre az Európai Közösséggel. A külföldi áruk 90-92 százalékát az idén már engedély nélkül, szabadon importálhatják a külkereskedők. Ez az arány európai összehasonlításban sem alacsony, mondotta az államtitkár, hiszen nem létezik olyan importrendszer, amelyben ne volna a hatóságnak mérlegelési jogköre. A fogyasztási cikkek széles körére úgynevezett globális kvótát állítottak fel, amelyet 1991-re 040 millió dollárban szabtak meg. Az első félévre csak 300 millió dollár körüli kvóta kiadását tervezték, ám végül ennél mintegy 50 milliá. dollárral több engedélyt adtak ki. Azzal számolnak, hogy az importőrök csak részben, 75—{ 90 százalékban használják a keretet, sokan közülük* ugyanis egyszerűen nem hitték el, hogy meg fogják kapni az engedélyeket. Tévedtek: a minisztérium a kérések 98,9 százalékának eleget tett. (Oszszesen 353 millió dollárra érkezett be kérés, és 349 millió dollár értékben adtak ki importengedélyt.) A globális kvótán belül 15 , alkvótát szabtak meg árucsoportok szerint, és preferálták az importot egyes fejlődő országokból, amelyek tartoznak magyar vállalatoknak. Az alkvótákon belül „ótjárást” engedtek, vagyis hagyták, hogy miközben az importőrök nem használják ki például a konzervek, az italáruk, a dohánytermékek behozatalára szabott alkvótát, addig más alkvótákat jócskán meghaladjanak. Háztartási tisztítószerekből (Folytatás az 5. oldalon.) > tendenciájának megállításához, majd pedig e tendencia megfordításához” — jelentette ki Martónyi János. Végül beszámolt az Európai Közösséggel folyó tárgyalások menetéről. Kijelentette, hogy mivel az EK tagországaiba irányuló magvar export mintegy .10 százalékát a mezőgazdaságitermékek alkotják, az ezekre vonatkozó engedmények nélkül a tárgyalások aligha' juthatnak előbbre. Egy másik vitás kérdést feszegetve arról szólt, hogy a magyar társulást a Közösség kétfázisú folyamatként kezeli, és az-öt év múlva kezdődő második fázist attól- teszi függővé, hogy Magyarország milyen eredményeket ér el akkorra a vállalkozói szabadság megteremtése és a tulajdon oltalmazása terén. A Kossuth rádió tegnap reggeli hírére — amely, szerint Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország szabadkereskedelmi övezetet alkotna — az államtitkár elmondta, hogy az Európai Közösség párhuzamosan tárgyal e három országgal. Ugyanakkor mindhárom ország szorosabbra fűzi kapcsolatait az EFTA-val is. Tehát várható, hogy 21 ország szabadkereskedelme alakul ki; lo-> gikus, hogy a 21-en belül a, három nevezett ország egymással is szabadon kereskedjen. Egv másik kérdésre válaszolva, Martonyi János elmondta, hogy kereken százezer személygépkocsira adtak behozatali engedélyt, s ha anyayit nem fognak is a külkereskedők importálni, az autópiac teljesen átalakul. Az államtitkár feltételezése szerint három hónapon belül a kereskedők különféle eszközökkel — elsősorban részletfizetési kedvezménnyel — próbálják majd rávenni a fogyasztót, hogy vásároljon autót. Gál Zsuzsa •; ,;i \; A‘ luxemburgi csúcstalálkozót- záró hétfő esti vacsorán Jacques Delars-nak, a bizottság elnökének beszámolója alapján *,,Tizenkettek megvitatták, a három kelet-közép-európai országgal megkötendő társulási szerződésekkel kapcsolatos nehézségeket, ám Jacques Sanier luxemburgi miniszterelnöknek, a Tizenkettek soros elnökének sajtóértekezlete alapján úgy tűnik: a Közösség nem tervezi tárgyalási stratégiájának megváltoztatását. Előzőleg a luxemburgi miniszterelnök azt mondotta; a tárgyalásokon felmerült nehézségek miatt kétséges, hogy a tárgyalások a luxemburgi elnökség ideje alatt, vagyis az első félévben eredményesen befejeződhetnek-e. Sőt Sanier arra is utalt, hogy a megbeszélések sokkal nagyobb mértékben is elhúzódhatnak. A nehézségek közül a miniszterelnök konkrétan megemlítette azt, hogy szó essen-e a bevezető elvi részében az érintett országoknak a Közösséghez való későbbi csatlakozásáról. A Közösség szerint ez nem tartozik a jelenlegi tárgyalások témájához. A nehézségek másik köre a szerződés kereskedelmi részével kapcso-: latos, mivel a három ország a közösségi piac gyorsabb meg- * nyitását sürgeti árui előtt olyan érzékeny területeken, mint a textíliák, az acélipari termékek és a mezőgazdaság. Deiors beszámolója azonban láthatólag tájékoztató jellegü l volt, az állam- és kormányfok nem fogláltak állást, s így a társulási tárgyalások áprilisi menetére várhatólag a már márciusban kibontakozott mer hézségek nyomják majd rá bélyegüket. Magyarországnak nem célja, hogy még ebben a félévben' befejeződjenek a tárgyalások az Európai Közösséggel megkötendő társulási szerződésről — közölte az MTI érdeklődé-, sére Juhász Endre, az NGKM főosztályvezetője, a magyar delegáció vezetője Optimális lenne július végéig — az EK- hivatalok nyári szünetének kezdetéig — megállapodni a legfontosabb kérdésekben, de a lényeg nem a gyorsaságon van, hanem azon, hogy a kívánt szerződés az év végéig létrejöjjön és 1992. január 1-jén hatályba lépjen. (MTI)
