Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-15 / 8023. szám
Magyar Hírlap, 1991. április 10. ki Alkotmánybíróság állásfoglalásáig nem dönthetnek a kárpótlásról MH-információ Az Alkotmánybíróság tegnap teljes ülésen megvizsgálta az SZDSZ képviselő csoportjának 52 képviselője állal benyújtott indítványát, amelyben a kárpótlási törvény előzetes normakontrollját kezdeményezték. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megfelel az előírásoknál., így az érdemi vizsgálatot megkezdik. A testület programja így megváltozik, és a jövő heti teljes ülésen már a kárpótlási törvénytervezet alkotmányosságával foglalkoznak. Elképzelhető hogy már a jövő héten határozat születik. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta az Országgyűlés figyelmét arra. hogy a kárpótlási törvény tárgyában csak az Alkotmánybíróság határozatának kézhezvétele után hozhat érdemi döntést. Az Alkotmánybíróság ugyan nem kötelezheti a parlamentet, hogy a törvénytervezet vitáját felfüggessze, de a T.Háznak törvényesen kell eljárnia minden esetben. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint pedig az előzetes normakontrollnak az a lényege, hogy törvényjavaslatot minősít. A javaslat minősítése pedig értelmét veszíti, ha a törvényjavaslat törvénnyé válik időközben. Ezért a parlament a vitát folytathatja a kárpótlási törvényről, de határozatot nem hozhat. Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság figyelmeztetése ellenére az előzetes normakontroll eredményének megszületése előtt törvényt alkot 9 kárpótlásról, "akkor a köztársasági««{nöfcmelrT*g még lehetősége beavatkozni. Ő ugyanis saját jogkörében eldöntheti, hogy aláírja-e a törvényt, vagy alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz küldi, tekintettel az előzményekre. .. Ha ez sem történik meg, s az Alkotmánybíróság állásfoglalása előtt megszületik a kárpótlási törvény, az alkotmányossági eljárásból kirekesztett indítványozóknak nem lesz más lehetősége, minthogy utólagos normakontrollt kémek. Ehhez már nem szükséges ötven képviselő aláírása, elegendő egyetlen indítványozó is. Amint dr. Holló András főtitkártól megtudtuk, az Alkotmánybíróságot állásfoglalásában köti korábbi döntése, többek között, jelen esetben a reprivatizálás tárgyszerinti differenciálását alkotmánysértőnek minősítő határozat is. • Márványi Ágnes Az ötven képviselő aláírásával benyújtott kérelem tartalmáról Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője hétfőn tájékoztatta a parlamentet. Mint megtudtuk, négy kérdésben kérték az Alkotmánybíróság véleményét. 1„ Lehet-e különbséget tenni a vagyontárgyak típusától függően? Gondolnak itt a föld és egyéb vagyontárgyak megkülönböztetésére. 2., Lehet-e különbséget tenni a kárpótlás mennyiségében? Ugyancsak a földről van szó, amelyet 1000 aranykorona értékig degresszió nélkül lehet eredeti tulajdonosának, illetve örökösének kárpótlási jegy ellenében juttatni. Az egyéb vagyontárgyaknál pedig 200 ezer forint fölött érvényesül a degressziós kulcs. 3., Lehet-e kárpótolni a termelőszövetkezeti tulajdon kárára? Mint . ismert, a fóldigényt az állami tulajdonú és a szövetkezeti közös tulajdonú földterületből kell érvényesíteni. 4., Lehet-e az önkormányzati vagyon terhére kárpótolni? •N.L .
