Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-12 / 8001. szám

Romániai Magyar Szó, 1991. 3. 1. y> KEMÉNYKALAPOS CSIKÓTELEP— A CATÁVENCUJELENSÉG _______■ ■ •. - ■» Február *5-én. hétfőn. • Catavencu Yatra-témis laps lámának megjelenése­kor lélekszakadva kerestem telefonon Mlreea Tornát, a lap főszerkesztő-helyet­tesét. Emlékeztettem egy korábbi Ígéretére, hogy elbeszélgetünk a_ Cafavencu- Jelenségről, és kértem, haladéktalanul bonyolítsuk le, mielőtt kettőnk közül az egyiket terrorcselekmény akadályozná meg a találkozóban. Kétszeresen is félre­értett. Előbb azt hitte, én érzem valamiért veszélyeztetett helyzetben magam. Amikor konkrétabban céloztam arra, kinek a háta mögött látok egy szellemet fölemelkedni, nevetett: nem gyuládnak be olyan könnyen. Kijött már hozzájuk a tűzoltóság is. intette őket óvatosságra, hogy gondosabban raktározzák az új­­ságbalmokat, mert egy esetleges robbanáskor tűzvésszel is számolni kell, meg zárják jól as ajtókat stb. De Szaddam Husszeinnek is megvannak a maga prio­ritásai. nem a Catavencnvat kezdi a I leszámolást az egy héttel korábban megje­lent iraki Scintela-oldal miatt. Hát jó, csillapodjunk le és térjünk a tárgyra. . . elbeszélgettem s volt szekus ezredessel, aki gvenge pillanatában megsúgta, hogy kollé­gája három hete Marosvásárhelyen tartóz­kodik. Ezeket a .kockákat" összeraktam és így próbáltam egy szerintem kiegyensúlyo­zott véleményt kialakítani az események­ről. I — A lap ugyanabban ez időszakban oldalas politikai reklámparódiákat is fcó'zölt. A ,szimpla olvasó' arra gya­nakodhatott. hogy az oldalakat nincs mivel megtölteni. Volt ilyen gondjuk kezdetben? — Amikor 12 oldalon jelentünk meg és nyolcán írtuk a lapot.>. Nem. akkor sem volt ilyen gondunk, inkább grafikai feldo­básra gondoltunk. — Ez a ^grafikázás' olyankor, ami­­' kor az emberek a tartótól komor kér­désekre vártak választ, nem okozott visszaesést az üzletben? Eltelt egy esztendő, hogy Cafaven­­cu megvalósította az első hatalomlevá­lasztást, vagyis függetlenítette a szatiri­kus igazságszolgáltatást... — Kedves. De mintha túl hangzatos len­ne­— Magyarul majd jobban hangzik. — Ezt ön jobban tudja. — Tehát hogyan is történt ez a 'sze­rencsés lépés? — Dobbantásból nagyobb volt a lap esé. lye, mint más magánkiadványnak. A tu­lajdonosnak, Ovidiu Natunak irodalmi és szamizdatos előélete van. Egy barátjával és a feleségével. Irinával, aki szintén egye­temista, filológus, gondoltak egyet, eladtak egy színes tévét, meg valami nyakláncot, annak az árából lapot alapítottak. Az első két számot 3 diák közreműködésével állí­tották össze. A. nagy pillanat további hősei Sorin Vulpe — Nae Sósra álnéven —. Éiviu Mihalu és Doru Buscu. A sorrend nem ér. tékrend ... Néhány napja tudjam meg. ért­hető meglepetéssel, hoev műszaki egyete­misták. De bizonyára közős vonásaink van­nak a szellemi beállítottságban. Ebbe nem mélyedek bele. az én szakmád! pszicholó­gia. viszont a kollégák elemzésével • nem foglalkozom. Tehát ez történt-1990., febru­áriának végén, és azóta kis megszakítá­sokkal a lap megjelent A választások előtt a pártlapok prioritása miatt kiszo­rultunk az Universul nyomdából, nekünk a nagybányai nyomdában szorítottak he­lyet Távolabb csak azért nem, mert az már külföld. Akkor bevált módszerekkel nyomdateret találtunk TTTgovijtén, szabá­lyos szerződést kötöttünk, az ottani nyom­dászok lassanként beletörődtek, hogy meg­győződésükkel ellenkező lappal dolgoznak. —'Csodálkozhatok egyet? — Ez v*n. A nyomdászok akkor «Várják Ütni laphinkat. amikor a hátuk közepét, de azért * -munkájukat ‘*l«ndeaen *el végzik. Igen. Így 1« Tehet, és lám. nézetazonosság peHrfii sem dől Össze s "rilág. Egyébként a kapcsolatunk a nyomdával,^ nyomdászok, kai e 'lehető"] égi óbb azóta is. Még volt egy kihagyás júniusban. Állítólag felelohüzene­­tet kaptak, hogy áUftsák le az ellenzéki lapok nvomtatását. Ml ezt nem tudjuk pon­tosan, nincs bizonyítékunk, abban az idő­ben bárki védekezhetett azzal, hoev 1öhe+­­nek a bányászok, betörhetik e nvomda ab­lakait. Kottán következő -számunk feke‘e fejléccel jelent meg. fehéren virított a há­rom számjegy: 13, 14, lí. — Hogyan és mikor csapódott ehhez a vidám társasághoz'? Ezeket a szomorú mozzanatokat együtt élték át? — Teljesen véletlenül megismertem a laotulajdonost. aki különben suceavai, a három diák brállai meg konstancal, egyik sem bukaresti, én meg Kolozsvárról szár­maztam el... — Jaj Istenem. szinte kiszaladt .belő­lem, hogy: éppen Kolozsvárról? — En is élvezem az ilyen rácsodálkozá­­sokat... Szóval a'Catavencu első szórná-, ban megragadott az a politikai intelligen­cia teszt. Az egyik kérdés Így hangzott: H* Iliescu talál a demokráciával, akkor egy dió talál a ... És következett a lehetséges négy válasz: a fallal, a fallal, a fallak a fallal. Ezzel teljesen levettek a lábamról, és a harmadik számtól már együtt dolgoz­tunk. — Tehát belecsöppent a marosvásár­­helyi eseményekbe. — Én Bukarestben lakom ... Nem látom az összefüggést. — Akkor már a Catavencu politikai csapatában játszott. — Igen, persze. De még dolgoztam a ré­gi munkahelyemen is. Ott értem meg az el­ső szakadást. Addig a munkatársakkal úgy éltünk, mint egy jobb családban. Majdnem tíz évig. Hirtelen megfagyott körülöttem a levegő, pusztán azért, mert higgadtan próbáltam mérlegelni az eseményeket. Egyből kineveztek magyarnak. — Mi késztette a mérlegelésre? Ab­ban az időben Bukarestbe csak -olyan információk jutottak el, mint a maro.'­­vásárhelvi gyógyszertár esete, amely megtagadta romónok kiszolgálását. Ezt a hirt például hogyan fogadta? — Nem tartottam kizártnak, hogv a hír igaz. Ilyesmi előfordulhat. Civilizációs színvonal kérdése... De e^y ilyen •’ inci­dens jelentősége minimális, helyi jellegű. Akkor válik veszélyessé, ha felfújják, ha lobogtatják egy egész ország közvéleménye előtt. Akkor hisztériát kelt. Nekem tehát nem voltak információim arról, hogy a gyógyszertár-eset rémhír, de átláttam, hogv normális körülmények között, vagyis, ha arra nincs valami ok. etem csinálnak • or­szágos ügyet belőle. És voltak másfajta In­formációim. Az események előtt három nappal elbeszélgettem egy marosvásárhelvl román újságíróval, aki vázolta a Vatra Ro. máneascá összetételét. Nem sokkal ezután — Ezt nem tudom. Ez a tulajdonosra tar­tozik, mi alkalmazottak vagvunk. Az igaz, hogy a tulaj újabban megint bekapcsoló­dik a publicisztikába, de fordítva nem cserélgettük a szerepeket. Mi írjuk, 5 ad­minisztrálja az újságot. Különben voltak kudarcaink, de nem a reklámoldalak mi­att. A legnacvohb kudarc a Front-témás számunk volt. A rózsa tövében elhalvá­n*n,]t az iróniánk. Megszokott olvasóink i^ö­­zül ««kan nem adtak ki n*czt a rózsadisz«^ lapszámra, ter p«*m is tudhatták meg. mi sn" vele ? színőakimk. Az* hitték, hogy átálltunk. Az éle fordítva sült el. — A Srfntein teil ércei viszont senkit sem tévesztettek meg. — Dehoevnom’ Azt a döbbenetét f»leró­­attpts«, Vnerc azelőtt bukkan* fal Verdat nártta. Az olvasói tönzseárdát felviláensi­­tották-a rikkancsaink, hoev ezen a b**en ez a ttptjruencu. De sokan azt hittik. hoev valódi Sdnteia. Azt a számot többen vet­ték, mint amennyien olvasták. — Nem valószínű, hooy Caraoial? .akár egy lapszám ereiéig lemondott Pobi/» eg** korabeli Catavencu fejlécé­ről. Egyébként men***rir» tartják magu­­■ kát Caragiale követőinek? — A fejléc gyakran formailag is válto­zott. Ezek kezdeti grafikai próbálkozá­sok ... Anrmk tartalma azonban maradt. Zseniálisnak tartom a lapcímet. Egyébként nem akarunk Caragiale-eoigonok lenni. A lapban alig. található utalás a műveire. A lao programja tömören a következő: örök­ké szembeszegülni-*, hatalommal. Ha hol­nap egy-választáson a Parasztpárt kerül ki győztesnek, -ránk számíthat, hogy nem ma­rad «Mentél nélkül. Kíméletlenül a Con­vened céltáblájává válik. — És legutóbbi számúk? Annak eéT- i. táblája -a 'Vatra, amely nem hatalmon lévő párt. —^Sajnos. hatalmon van. Része-van -nz országban -zajló nagyon sok -eseményben. És nem tudjuk, mit hoz a közeljövő. Ceon­­tee 'lemondása nyomán sok mindenre fénv derült, de még nem világos, mi lesz ebből * fuzionálási törekvésből. A Vatra két hangszeren játszik. Van egy „nemzeti-kul­turális* programja, és van egy másik prog­ramja, amivel bármit akar elérni, lényegé­ben lejáratja az országot. Románia kedve­zőtlen nemzetközi képét legalább fele rész­ben azzal rajzolják meg. Egyetlen demok­ratikus országban sem próbálják elhallgat, tatni a kisebbséget azzal, hogv mások töb­ben vannak. Ami a parlamentben törté­mik. az óvodába illő játék, ahol több nebu­ló rercumoz néhan-rt. ellőni» a tízóraiját, stb. Kérdezzen valami derűsebbet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom