Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-12 / 8001. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 8. 4 S' Az 56-os cselekmények elévüléséről Felelősségre akarják vonni a bűnösöket Az Országgyűlés alkotmányjogi bizottsága a múlt hónapban tartott ülésén ad hoc bizottság megalakítását határozta el. Ennek feladata az 1956-ban elkövetett bűnök kiderítése, s a bűnösök felelősségre vonása. Megalakult-e már a bizottság — kérdeztük Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezetőtől, akit ennék irányításával bíztak meg. — A bizottság nem alakulhatott meg, mert a képviselők nem tudtak megegyezni abban, a pártok milyen arányban képviseltessék magukat. Ezért engem bíztak meg, hogy tegyek javaslatot a holtpontról való. kivezető útra. Szakértőket kértem fel, vizsgálják meg az egész 1956-os kérdéskört. Arra szeretnék választ kapni, lehet-e szó a bűnök elévüléséről. — Felelősségre vonást akarnak kezdeményezni? — A szakértői véleményeket még nem kaptam meg, de én látok erre lehetőséget. A pártállam évtizedei alatt ezeket a bűncselekményeket nem üldözték. Olyan büntetőjogi rendelkezést kell tehát hozni, hogy az elévülés csak a többpárti parlament hivatalba lépésétől, 1990. május 2-től legyen számítandó. A ' másik megoldás abból eredeztethető, hogy a háborús és népellenes bűntettek soha nem évülnek el. A Szovjetunió Magyarországon állomásozó csapatainak a Párizs környéki békeszerződések értelmében, 1955-ben el kellett volna hagyniuk országunkat. Megítélésem szerint a Szovjetunió agressziót követett el. Sőt 1956-ban fegyveresen avatkozott be a magyar politikai életbe. Tehát háborús állapotok alakultak ki, amely időszak alatt háborús bűncselekményeket követtek el. Ezek pedig, mint tudjuk, soha nem évülnek el. — A parlament keddi plenáris ülésén Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kifejtette, hogy a Btk. háborús bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései 1961-ben léptek életbe, s visszaható hatállyal nem érvényesek. — Nem értek egyet Györgyi Kálmánnal. Épp arra próbálok bizonyítékot szerezni, hogy 1945- ben is felelősségre vonták a háborús bűnösöket. S az ítéletek indoklásában az szerepel: a háborús és népellenes bűntettek soha nem évülnek el. — A szakértői vélemények kézhezvétele után mi a szándéka? — Az alkotmánybizottság elé terjesztem az anyagot, s ők megfelelő javaslatokkal ellátva, a plenáris ülés elé viszik a kérdést. — Milyen módon képzeli ön a felelősségre vonást? — Erről ma még nem nyilatkozhatom. — A mai bizonytalan politikai helyzetben ildomos-e ezzel a kérdéssel foglalkozni? — Nem egy ilyen indítvány fekszik az alkotmányügyi bizottság előtt. Ezekre válaszolnunk kell. Mint politikus, azt mondhatom, ahhoz, hogy' a valódi rendszerváltás, a politikai kiegyezés elkövetkezhessen, a kiemelkedően súlyos bűncselekményeket elkövető egyéneket felelősségre kell ' vonni. Hangsúlyozom, nem széles ■ körben, pusztán a kirívó esete- I két figyelembe véve. Nem az a célunk, hogy a meglévő feszültségeket még tovább növeljük. Ellenkezőleg, megnyugvást szeretnénk. i — Ki fogja meghúzni a határt abban, hogy ki követett el ilyen „kiemelkedő bűnöket”? — A politika, a közvélemény és a jog együttesen. — Nem gondolja, hogy ez emberek elsődleges vágya ma inkább az, hogy jobban éljenek? Nem a I gazdasági kérdések megoldása I lenne a fontosabb? — Természetesen ez is lényeges dolog. De a millennium ds csak úgy következhetett el, hogy a politikai kiegyezés előtt megtörténtek a felelősségre vonások. Most is ez a helyzet. Görgyi Kálmán legfőbb ügyészt arról kérdeztük; lát-e jogi lehetőséget arra, hogy az 1956-os bűnösöket felelősségre vonják? — A Btk.-ban 1961 óta szerepel az emberiség elleni bűncselekmény fogalma. Ez egyrészt vonatkozik a béke elleni, másrészt a háborús bűncselekményekre. 1956- ban ez még nem volt érvényben, és ez a rendelkezés pedig nem visszaható erejű. Az Országgyűlésnek tehát a Btk.-t kellene megváltoztatnia. Ez a folyamat azonban igen hosszadalmas. Tekintettel kell lenni alkotmányunk kereteire, s bizonyos nemzetközi egyezményekre. Erre az NSZK törvényhozásában volt már példa. A magyar helyzet azonban eléggé sajátos, mert a parlamentnek ki kellene mondania; az elévülés nem áll fenn. ti. E.
