Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-15 / 8004. szám

Pesti Hírlap, 1991. 3. 8 — Cwrki litiáa un tiU|i* tzáuálújának t»­­kioU M|it, aki iál*l|* azt a iniipit? Ugranb in azanpnak Utas azt, aailt kidig ládái kliséi, míg­­lagalaaz la India, hogy izéit pápuánknak tagjak ninznl. Da al|élaaza. Uzkanlélag. az la darak­­|alt ilgabkaa komrauiinik, tUuigkutturanik taz­­látták? iz azért éfdakil, mart a nal Caurka nyilat­­kiutalt aakaa pakli kai kann arainak Itélliatlk. — A darabjaimat igyekeztek kommer8znek minősíteni, de azokat egyszerűen csak sokat játszották és nem hiszem, hogy valóban kommer­­szek lennének. Sikeresek voltak, mert valóságos gondokról szóltak. Igen, én ezen rétegeket akarom képviselni és úgy látom, elfogadnak szószólójuknak. Hogy közben popu­listának neveznek — hát istenem! NYELV ÉS VÁLTOZÁS — Hsa hasai arad a klrakaszté él atalkal alapi nitaza (tudat vád|a an ily lukacsul kíséri és llak IsWáa .,kaira» hatal" diai Unlit Is klikltotta? Mtért aan tűé én atszakadnl szán ítélalaktél? A íróra és taigguidoUdan meglógsl,'oázisok «agy a habi tulkáét aradé, astllag karnis kinyomás okoz­za, kogy ént randra anUizsmltlzmuiial «édolják? NsUlán annak Is dramaturgiai oka volna, mart így anoo karásziul az egész MDF la dlszkiadllalhata? — Ez is közrehathat, de a fő ok az lehet, hogy más nyelvet használok. Én az általam használt nyelvben is meg akarom élni a változást. Márpe­dig a késő Kádár-kor egy olyan mel­lébeszélő, sejtető, metaforikus nyel­vet alakított ki, amelyet sokan, de elsősorban az értelmiség már kez­dett megérteni. E nyelv lényege, hogy szinte mindent el lehet vele mondani, de mégis minden nyilat­kozatból volt visszaút, volt lehető­ség, hogy „én másképp gondoltam”, rnert tételesen semmit sem kellett­lehetett kimondani. — Hagyó« nem kiibeztatl)it|a a stílust, Islszan ép­pen a Magyar Hulapkan néhány nap}« újrakezdi kardos SyérgyrÜ irt nokrolégja klzonyrt|a, kogy el­fogadta és használta azt a nyolvat. Ez agy 1S85- koa a kknynliag-kao tekéiéit és antolégiaha la kskarUit trés, amalykan ágyékként latija, kogy kardos élt, da az uralkodó stílus jegyeit határozot­té* magéra «atto. — Igen, ezt az írást most is a sze­memre hányják. Én akkor is tud­­tum, kicsoda Kardos György, amikor az életmúsorozatomról a szerződést aláírtam vele. De ha már egyBzer el­követtem azt a hibát — és ki nem kö­vette el —, hogy vele hagytam ki­adatni a műveimet, akkor az volt a becsületes, hogy írjak róla egy nek­rológot. Ezt a néhány mondatot a többi nekrológ között ma is válla­lom, bár természetesen megbánni is van okom. — Tériünk «tanra az anttazamltlnmnra. — Etnikai alapú nemíetszfetVilé­­lettel vádolnak, de én ilyet nem mondtam. Annak ellenére nem mondtam, hogy ilyen csoportok is élnek ebben az országban, bér nem ók alkotják a magyar nemzet több­ségét. De Békés, a Duna-Tisza köze és Hódmezővásárhely tájain olyan magyar arcokat is látni, hogy meg kell kérdezzem, ríyuk miért ne le­hetne hivatkozni? Az én szemléletem azonban nem innen indul ki. Én a magyar létet kö­zös vállalkozásnak, a magyarságot vállalás kérdésének tekintem, de ezt nem tartom fontosnak örökösen is­mételgetni. Ha a kirekesztés vácija velem szemben felmerül, az azért van, mert én ellenzem azt a felfo­gást, hogy az átalakulást ne magyar szempontok szerint bonyolítsuk le. EGY MÁSIK FŐHŐS — Jé, akku i«gyük t ual aagyai dzáaa agy Bé­lit jdlteléi tzaripléjét, ■ lakltildkaa caak agy­áét ambait«al jatao lé«é kéztthl UDSZt, uuty teléé a «agyulalantig vadjait kényt«» sugár* »sasi és uuly a sajté Kiríni az MOF igyin/angi partaara 1*0 i hatalmi jAzmkbazt. Az i uaripük, ■égazariazMésúk és térsadalmi bázisuk laid ha­­gyaa nélakadlk Csurka Istvéa? — Az SZDSZ éppúgy kialakulat­lan, és sok elemű párt, mint az MDF, de az MDF-nél sokkal határozottab­ban vezet) és uralja egy kemény mag, amely annak idején az illegális Beszéld körül alakult ki! Ez a zárt kör határozza meg az SZDSZ politi­káját,ezért, ha az SZDSZ-t említjük, akkor mindig beszélni kell a milliós szavazótáborról és arról a kemény magról, amelyik biztos kézzel vezeti ezt a társaságot. Tehát ha én az SZDSZ-ről beszélek, akkor lehet, csak annyit hibázom, hogy nem mondom meg mindig, melyik részé­re gondolok, noha az én kritikám ál­talában a kemény magot illeti. E kérdésben már Monoron vitába ke­veredtem és most is vitában állunk, mert az ő társadalomátalakítási tö­rekvéseik mások. ók azt állítják, mindegy, kié a ha­talom, kié a vezető szerep. Ha a szer­kezetet megváltoztatjuk, akkor másképp fog működni ugyanannak az embernek a kezében. Ez azt je­lenti, hogy privatizálhatják az álla­mi vagyont a volt hatalmi elit embe­rei, a lényeg az, hogy részvénytársa­ság legyen a volt állami vállalat. A többit majd megoldja az idő. Én pe­dig azt mondom, hogy csak új embe­rek jelenthetik a rendszerváltást, akik a lakiteleki garnitúrából, vala­mint a még éppen csak újjászülető keresztény középrétegek tagjaiból kell kikerüljenek. Az SZDSZ azon­ban azt mondja, akik most ott van­nak, maradjanak ott. Tehát ha itt van kirekesztés, akkor most azok vannak kirekesztve, akiket én kép­viselek. De akik körön belül vannak, mégis énrám sütik ezt a bélyeget. Ez pedig pontosan olyan, mint az én an­tiszemitizmusom. Azért, mert a tévé volt vezetői túlnyomórészt zsidók voltak, és én még a rendszerváltás előtt azt .mondtam, hogy ezeket le kell válta­ni, azt állították, azért bíráltam eze­ket a kommunista vezetőket, mert antiszemita vagyok. Ez nem igaz. Az antiszemitizmus velem szembeni vádja nem több, mint egyesek hata­lomvédelmi technikája — Ml th ténlk a magyai dráma új fttfdnáiában, ml tártánlk Ciuritl litvánnal? — Nem tudható előre mindez, úgy vélem, alapvetően külpolitikai, külgazdasági eseményektől füg­günk. Am ha a kormánynak mégoly félmegoldások mellett is, de sikerül helyzetén úrrá lenni, akkor maga mögött tudhatja azt a bázist, amely az említett immár forradalmi lépé­sekben is kiáll mellette. Ez esetben pedig történelmileg meghatározó időszakra sikerül biztosítani a tár­sadalom átalakulásét, s így nagy­részt végrehajtani a programun­kat... — lánya hun It pantnin ázni ámít! — Igen, ezt érzi az ellenzék, ezért igyekszik mindent elkövetni elle­nünk, de mi kyutunk erről a népsze­rűségi mélypontról, ami különben nem olyan mély, mint ezek a meg­rendelt közvélemény-kutatások bi­zonyítják. Ez esetben pedig elérhet­jük mai célunkat, azt, hogy kor­mányból hatalomra jussunk. VALÓS FESZÜLTSÉGEK — E ellik aláiáiába« allyaa izsiipil jktiunak a IraAcláa kiluá iiatsényik? Ezek yalédnn a politi­kai katkksnyikg aánláiát azUgkljkk, «agy caak hánya lan lumtlyknik tkznadkakiél «*« uo? — Nem Kónya itt a kérdés. Itt ar­ról a népi elégedetlenségről van szó, amiben az emberek nem látják meg­valósulni azt, amiért a szavazatukat ideadták. Ebből fakad a kormány szükségképp kiegyenlítő politikájá­val szembeni türelmetlenség is. Az is tagadhatatlan, hogy Kónya Imre több-kevesebb sikerrel és ügyesség­gel, de a kormány szempontjait igyekszik érvényesíteni a frakcióval szemben. Ez tehát létező, de nem személyi alapú szembenállás. Van aztán olyan vitánk is, amelyet kívül­ről gerjesztenek. Senkit nem vádo­lok azzal, hogy az SZDSZ megbízá­sából cselekszik, de vannak, akik nem gondolták végig a liberalizmus­sal való játszadozást. Mi három alapvető értéket fel­vállaltunk, de ez nem azt jelenti, hogy itt vannak a keresztények, amott a népiek és emitt pedig a libe­rálisok. Ezen értékeknek egy sze­mélyben kell egyszerre jelen lenni­ük, s a köztünk lévő különbségek ép­pen ezek eltérő arányában vannak, de erre nem lehel ellentéteket tele­ltem, noha igenis van ilyen kárté­­ony ideológiai behatolás az MDF- ben. — Ml Itsz a jáuábia Ciuika bt»kn iziftpi? To­­lAhtak la alá-alájta, mini golyéfogé ti aplzédizi­­laplá «agg «ittzkhuzédtk Írónak ti lilftagy a káz­­tallta poUUzaláual? — Magam mindig is írói szemmel nézek és íróként gondolkodom, de a politikai szerep valóban korlátozza bennem az írót, mert alkotásra mos­­tonában nem maradt időm. Azon so­kat merengtem már, miért, hogy ed­dig az emberiség nem tudott olyan viszonyokat teremteni, amelyek eti­kusabb szakmává teszi a politikus szerepét. De reménykedem, hiszen már sok száz millió ember él úgy, hogy a politika csak egészen távolról érinti az életüket. Hiszem, hogy mi is eljutunk ide, de úgy, hogy ez ne je­lentse az egyéb társadalmilag fontos ismeretek alacsony fokát és az em­berek közömbösségét egymás iránt. — Malyfc ünnipil Havazott, ars lkai a hátún nem­­zatl Sin»* Iáiul «alakítania kilMt? — 1956. október 23-ának évfor­dulóját támogattam. 4í

Next

/
Oldalképek
Tartalom