Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-14 / 8003. szám
Magyar Hírlap, 1991. 3. 7 Nyugati cég a rendőrségnél A rendőrség átszervezése már több mint egy esztendeje tart, jelentős változásokra azonban nem került sor. Vélhetően azért sem, mert mind ezideig átfogóan senki nem vizsgálta a jelenlegi struktúra hatékonyságát, így azután mindössze egy-egy részterület átalakítására történtek kísérletek. Néhány hónapja azonban egy nemzetközi szervezési tanácsadó cég vállalta, hogy átvilágítja a szervezetet, s ajánlásokat tesz a magyar rendőrség modernizálására. Dr. Bernhard M. Prestelt, a TC Team Consult GmBH elnökét legutóbbi budapesti látogatásakor tevékenységük céljáról és eddigi eredményeiről kérdeztük: — Prestel úr, miként kerül egy nyugati magánvállalkozás a magyar rendőrséghez? — A vállalkozás egyebek mellett a biztonsági szolgálatok működésének optimalizálásával szerzett nemzetközi elismerést. Részt vettünk a belga, az osztrák és a holland rendőrség szervezetének korszerűsítésében, de dolgoztunk már a polgári védelem, a tűzoltóság és az igazságszolgáltatás területén is. Egy magyar delegáció éppen Brüsszelben értesült a cég működéséről, ahol az emlékezetes Heysel—stadionbeli drámát követően kértek fel minket a vizsgálódásra. Egy bécsi előadáson pedig személyesen is találkoztam magyar rendőrökkel, s ezt követően kaptam meghívást Budapestre, ahol felvétenék: működjünk közre egy európai léptékű, modem, demokratikus rendőrség kialakításában. — Ki fedezi a költségeket? — A Kelet-Európábán bekövetezett változások nyomán szinte valamennyi nyugati ország kormánya költségvetéséből elkülönített bizonyos összeget a fordulat támogatására, így ezt a vizsgálatot — mintegy másfél millió svájci frank értékben — négy állam: Ausztria, Belgium, Hollandia és Svájc finanszírozza. A rendszerváltás alapvető zálogának ítélik ugyanis, hogy valamennyi fiatal demokráciában újjászervezzék a régi hatalmi apparátust kiszolgáló rendőrséget. — Eddig mit sikerült megállapítotok? Kiállja-e a magyar rendőrség az összehasonlítás próbáját? — A Team Consult szakértői tavaly október óta dolgoznak Magyarországon, s egyelőre alig jutottunk túl az első lépésen, vagyis a sajátos magyar helyzet megismerésén. Jártunk már több rendőri szervnél, és találkoztunk számos magyar szakemberrel, így tulajdonképpen a helyzetfelmérés a befejezéséhez közeledik. Bizonyos, hogy az itt látottak számunkra is teljesen újak, szokatlanok, így eddigi tapasztalataink csak rendkívül óvatosan adaptálhatók. A teljes program egyébként egy esztendeig tart, amelynek következő fázisa a tényfeltáró analízis. Ennek során meg kell állapítanunk: a rendőrség miként dolgozik, megfelelő-e struktúrája és persze személyi állománya, milyen a pénzügyi helyzete és technikai ellátottsága. Ezt követi javaslataink összeállítása, amely természetesen a magyar felet nem kötelezi. Egyelőre tehát nem szívesen tennék összehasonlítást, ami a sajátos körülmények okán egyébként sem könnyű dolog. — Azt bizonyára sikerült megállapítaniuk, hogy a magyar rendőrség egyáltalán működőképes-e? — A szervezet természetesen működőképes, bár a struktúra nem optimális: most azokat a pontokat kell megkeresni, ahol a hatékonysága rossz. Sajátos probléma, hogy eközben önöknek szembe kell nézniük az erőteljesen növekvő bűnözéssel, ami azonban nem kizárólag rendőri kérdés: ennek társadalmi, gazdasági okai vannak. A nagyobb demokrácia egyébként szinte szükségszerűen magával hozza a bűnözés terjedését. — Nálunk sok vita folyt arról, legyen-e önkormányzati rendőrség, amely egyes vélemények szerint a demokratikus működés egyik fontos feltétele. Önök ezt hogyan látják? — Hollandiában például szigorúan centralizált felépítésű rendőrség működik, míg Svájcban valamennyi kantonban önálló szervezet van. Ez nem is annyira a demokratizmus, mint inkább a működőképesség szempontjából fontos kérdés. Bizonyos, hogy valamennyi rendőrségnek szüksége van központi egységre, míg a helyi feladatok ellátásához lokális szervezetre, úgy gondolom, a munka nyolcvan százalékát a helyi apparátusnak kell végeznie, de például a szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy a kábítószer elleni harc központi szervezetet igényel. Meg kell tehát találni a megfelelő arányt, ami Nyugaton sem mindenütt sikerült. — Mennyi időre van szükség a rendőrség korszerűsítéséhez? — Vizsgálataink alapján körülbelül két hónap múlva fogjuk megkezdeni a fejlesztési program összeállítását. Több változatot terjesztünk majd elő, s azt is megmondjuk, hogy különféle feltételek esetén mennyi időre van szükség. Ám arról a parlamentnek kell döntenie: van—e idejük arra, hogy öt vagy hét évet szánjanak rá, esetleg a gyorsabb ütemű fejlesztést választják—e. Az eddigi gyakorlat szerint egyébkénb egy—egy vizsgálatot követően minket hívtak a parlament elé, hogy javaslatainkat indokoljuk meg. Azt persze máris világosan látjuk, hogy mindez nemcsak anyagi kérdés, hanem igen sok múlik a képzésen, tehát azon, mi van a fejekben. S ha mindenre nem telik, érdemes mérlegelni: nem szerencsésebb-e kevesebb, de magasan kvalifikált és jól megfizetett embert foglalkoztatni? Mi éppen ezért szeretnénk, ha újabb rendőrtisztek vehetnének részt külföldi továbbképzésen, amelyhez reményeim szerint pénzügyi segítséget is kapunk. Csak sajrios a nyelvismerettel baj van. — Bizonyára hallovak a főkapitányi pályázatok körüli csatározásokról. Nyugaton miként nevezik ki a vezető rendőrtisztviselőket? — Efféle megoldásra inkább a helyi rendőrségeknél van példa. Nekem az a véleményem, hogy centrálisán felépített szervezetben annak kell biztosítani a kinevezés jogát, akinek együtt kell működni a vezetőkkel. A jó kapcsolat egy átszervezés során különösen fontos kérdés, ezen most kár is vitatkozniok. • Lencsés Károly
