Hungarian Heritage Review, 1987 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
szárság kifejlesztése, — persze, a császárnő ezt Ausztria érdekében cselekedte, elsősorban a riválisnak mutatkozó porosz hatalom legyőzése miatt. Igen jól felszerelt huszárokra volt szüksége a Habsburg Birodalomnak, márcsak azért is, mert ekkor már Európában valóban mindenütt magyar huszáregységek erősítették az egyes haderőket. Látták azt is az egyes európai kormányzatok, hogy nem elegendő saját embereikre magyar típusú huszáruniformist adni és őket lóra ültetni. Látták, hogy a huszár csak akkor,.igazán huszár’, ha magyar ember ül a huszárlovon: mindent elkövettek, hogy magyarokat édesgessenek táborukba. Nagy Frigyes császár — Mária Terézia nagy ellenfele — magyarokból alakított huszárcsapatokkal próbált szembeszállni az osztrákok magyar huszáraival. (Szomorú, hogy ekkor — s nem először, nem utoljára — magyar harcolt magyar ellen.) Ami Bercsényi László grófot, a nagy Bercsényi Miklós fiát illeti, a magyar huszárság történetéről szólva, még akkor sem szabad félmondatban „elintézni”, ha tanulmányunk viszonylag dióhéjnagyságú. Bercsényi László (1689- 1778) maga is résztvett a Rákóczi-forradalomban, ill. szabadságharcban, melynek bukása után F ranciaországba ment s XIV. Lajos szolgálatába állt. 1719-ben nevezték ki ezredessé. N agy szerepet vitt az „osztrák örökösödési háborúban”, amelyben elérte a tábornoki fokozatot. Az általa alapított huszárezred vitézsége legendás hírű lett. A könyvtárnyi irodalomból kiemelem a következők nevét, akik idegen hadakban is becsületet szereztek a magyar huszártiszt nevének: Máriássy Ádám („orosz” generális), Cserey János („orosz” óbester), Jávorka Ádám (lengyel óbester), Ráttky Hungarian Supplement György („francia” generális), Dessöffy Bálint („francia” brigaderos), Dessöffy Miklós („francia” óbester), Tóth András („francia" brigadéros), Esterházy Balint József („francia” brigadéros), Dávid Zsigmond („francia brigadéros), PollereczkyAndrás („francia” brigaderos), Pollereczky Mátyás („francia" óbester), Pázmándy Péter („francia” kapitány, később „török óbester), Sigray Mihály (császári királyi kapitány, később „németalföldi” brigadéros), Györy Péter („porosz” generális főstrázsamester),//a/ösz Zsigmond (császári királyi kapitány, „porosz” óbester), —és még sorolhatnám... E felsoroltak nem mindegyike szolgált huszár-uniformisban s nem mindegyike vezényelt kimondottan „huszárnak” mondott seregegységet, de mindegyik a legszebb huszárhagyományokat vitte tovább és a huszár virtus számára adott hősi példát. A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN folytatódtak a huszár tradíciók legszebb példái, mind a Habsburg-uralom alatti regimentekben, mind Európa, sőt Amerika seregtestei keretében. A kimagasló példaképek közül megemlítem Nádasdy Ferenc grófot (1708-1783), aki mint ezredes résztvett a rajnai hadjáratokban. Az örökösödési háborúban már tábornok volt és több győzelmet aratott. Emlékezetes maradt pl. már 1745- beli haditette, mikor a soóri csatában, huszárai élén elfoglalta a porosz tábort. 1756-ban horvát bán lett. Az u.n. „hétéves háborúban” is kitüntetéssel harcolt. O döntötte el 1757. június 18-án, nagyszerű lovasrohamaival a kolini csatát. Mária Terézia kedvenc lovastábomoka volt. A kolini csata emlékére alapította Maria Terézia a nevéről elnevezett legnagyobb katonai rendjelet, a Mária Terézia Rendet. N adasdy Ferenc örök emlékezetéül a 9.(soproni) huszárezred viselte a nevét. A másik ilyen kimagasló hős volt Futaki Hadik András gróf tábornagy (1710-1790), aki előbb jezsuita akart lenni, de húszéves korában huszárnak állt be. Emlékezetes tette volt az, mikor 1757-ben. Nagy Frigyes seregének háta mögött, huszáraival Berlint megrohanta és megsarcolta. 1758-ban lett tábornok, 1763-ban pedig budai főparancsnok. Ekkor kapta a grófi rangot is. 1764-tól 1768-ig Erdély katonai főparancsnoka lett, majd 1774-ben tábornagy. Nevét az összeomlásig a 3. sz. közös huszárezred viselte. Nagy dicsőség volt magyar huszárezred „tulajdonosa”, névadója lenni! Ilyen dicsőségben részesült pl. 1756-ban I. Ferenc német császár is, aki az 1. számmal jelzett huszárezred névadója lett. Ez volt az u.n. „császár” huszárezred ettől fogva. A 11. számmal jelzett huszárezred 1762-ben alakult, mints'zékely határőr-ezred. (Csak 1850-ben szerveződött át sorhuszárezreddé). U- tolsó „tulajdonosa” I. Ferdinánd, bulgária királya volt. Általában Mária Terézia idejében a huszárezred 5 „eszkadront” alapító 10 századból állt, de 1768-ban a „Compagnie” rendszer megszűnt s a huszárezred taktikai és közigazgatási tagozása hét „eszkadron” lett. Régebben „kornetek” azaz zászlósok is voltak a huszárezredekben, de ezt a rendfokozatot a XVIII. században megszüntették. Az I. Világháborúban ismét felbukkant a „huszárzászlós”, mint a legalacsonyabb tiszti rendfokozat. folyt, a köv. számban 28 HUNGARIAN HERITAGE REVIEW FEBRUARY 1987
