Hitünk, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10. szám

-• q- -1936-ban a reformátor szerepét kapta az ünnepi játékokon, amikor felelevenítették a "birodalmi átoktól sújtott Luther Möhra közelében történt szinlelt elfogatását, mely öt azután a válasz­tófejedelem védelme alá helyezte Wartburg várá­ban. Luther Reinhold, a reformátor ruháiba öl­tözve, lovasszekéren, korhű' jelmezü katonai kí­sérettel tette meg a 40 km-es utat Möhrától Wartburgig. Mint elmondta, máig is büszke arra és kitüntetésnek veszi, hogy a nagy reformátor szerepét játszhatta. Sok helyet bejártam és sok Luther emléket lát­tam németországi utamon. Azonban Möhra más volt, mint a többi, mert ott találkoztam- Luther Rein­­hold-dal, aki hires ősének élő műemléke. Erős Vár 1974. október LUTHER HITVAllASA - A SCHMLKALDENI CIKKEK Luther "teológiai végrendelete" Az ötszázéves évfordulón sokan teszik föl a kérdést: melyik az az irat, amelyben a refor­mátor tanításának a legjobb összefoglalását megtalálhatjuk. Ha igy vetjük fel a kérdést; Luther maga melyik iratában látta reformátőri müvének végső teológiai összefoglalását, akkor aligha vitatható, hogy a Schmalkaldeni Cikkek­nek (1537) kell adnunk a pálmát. Ez az irat az élete delelöjén és a refornátori életmű nagy harcain túljutott reformátor végső, leszűrt és megfontolt hitvallása. Szinte Luther teológiai végrendelete. Maga Írja a Cikkek be­fejezésében: "Ezek azok a tételek, amelyekben állhatatosan meg kell maradnom és meg is mara­dok, amig csak élek, ha Isten is úgy akarja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom