Hitünk, 1977 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7-9. szám

Valójáoan nincsen rossz cselekedet, csal: Isten akaratától és törvényétől eltérő, Hozzá hü, vagy hűtlen életforma. Csak hit által és a szeretet örök törvényének értékmérője szerint uralhatja Isten aka rata lelkiismeretünket. Saját akaratunk mérhetetlen gyengeségére csak mulasztásaink felismerésekor döb­­hénünk rá. A "rossz lelkiismeret" tükrében világosodik meg, hogy messze nem vagyunk azok, akik lenni sze­retnénk, vagy akiknek lennünk kellene. Az a felelősség amivel Istennek tartozunk tu­lajdonképpen lelkiismeretünk állandó és kitartó épí­téséből áll, öntudatra ébredésünk pillanatától ha­lálunkig. Ritkán gondolunk rá milyen komoly és sokoldalú az "EMBER" küldetése. Milyen óriási fontossággal bír lelkiismerete és felelősségének tudata.................... Részei vagyunk a teremtésnek, képviselői egy fajnak, egy civilizációnak, egy népnek, polgárai egy államnak, tagjai egy egyháznak, családnál:, tár­sadalomnak, felebarátai a másik embernek, becsüle­tes munkánkkal épitöi és fenntartói egy egészséges •világrendnél*... Bottá Istvánná "Uram! Isten gyermekének szabadságára váltottál meg, Erről még bilincsek között se engedj meg­feledkeznem. És még a legképtelenebb körülmé­nyek között is engedd rendithetetlen hittel vallanom; életemet Isten tartja mindenható ke­zében. " Ütravaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom