Hitünk, 1972 (20. évfolyam, 6-12. szám)

1972-06-01 / 6-7. szám

7-NEM MINDENKINEK SZOL!

Nem szívesen irok pén_z ügyi, anyagi dolgokról.

Ez alkalommal mégis kivé telt kell tennem. Mint ismeretes gyűl ékezetünk életeken elérkeztünk oda hogy vagy életképesnek bizonyulunk és akkor fern maradunk, vagy nem és ak kor rövidebb— hosszabb agonizálás után megszműrk. Előbbire személyi előfeltétel? jelen légi lelkészünk", a szervezeti kiindulópont pedig? a j£ gi személyiséggel rendelkező gyüleke zet (ami már hivatalosan folyamat - ban van). Ha erre a gyülekezet visszhangja pozitiv lesz és aktív,mint még passziv tagjai előtt is tudatossá válik a gyű lekezet létének, fennmaradásának fontossága, ak kor Isten kegyelméből és segítségével megtaláljuk a kibontakozást, önfenntartásunk módját és formáját. Ha nem akkor gyülekezetünk Isten elmarad TALO Ítéletét el nem kerülhe ti.

Hogy ez utóbbi be ne következzék, erre szeret nem ez alkalommal felhív ni azok figyelmét, akikre tartozik, akikre e so rok vonatkoznak.

Ha gyülekezetünk fennmaradása elsősorban lelki kérdés is, annak komoly anyagi előfeltételei is vannak. Hogy az ehhez szükséges a nyagiakról gondojs kodhassunk az elsősorban a gyülekezeti tagok áld£ zatkészségétöl függ. Tudjuk,hogy rövidesen a gyüle kezet fenntartá - sának összes terheit nekünk kell viselnünk. A külső támogatás egyre csökken és néhány éven belül teljesen megszűnik. Hogy kis létszámunk ell£ né re is fennmaradhassunk azért szerezzük meg a Personeria Juridica-t, kérjük anyaegyházunktól, az IElU-tól, hogy a már kezdettől fogva nekünk i gért ingatlant (templo - mot és gyülekezeti házat) tulajdonjogilag is meg -