Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 3. szám - Mikó Imre: Eötvös és Deák nemzetiségi politikája

EÖTVÖS ÉS DEÁK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA

A MAGYAR NEMZETISÉGI TÖRVÉNY két nagy, szabadelvű államférfi, báró Eötvös József és Deák Ferenc alkotása.^ Az egyik, — korának legmélyebb magyar gondolkozója — a történelem és a bölcselet távlataiból szemléli a nemzetiségi kérdést. A másikban a magyarság évezredes alkotmányos szelleme és igazságérzete testesül meg. Eötvös a nemzetiségi mozgalmakban a koreszme megnyilatkozását látja és annak szellemében keresi a megoldást. Deák a magyar alkotmány szüárd alapjára helyezkedik s igazságérzetének és lelkiismeretének szavára hallgat, amikor a nemzetiségi kérdéssel szembekerül. Mindkettőjük felfogását a magyar szabadelvűség hatja át s szempontjaik különbözősége szerencsésen egészíti ki egymást a nemzetiségi törvényjavaslat klasz- szikus megfogalmazásában.

Br. Eötvös József pohtikai tamümányainak sorozatában a nemzetiségi kérdés vezetőszerepet játszik. Már a XIX. század uralkodó eszméiről írt nagy művében a szabadság és egyenlőség mellett a nemzetiségi eszmét tartja a kor harmadik uralkodó eszméjének. A nemzetiségi kérdés fontosságára akarja felhívni Ausztria kormányköreit három német nyelven megjelent röpiratában; Über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Österreich (Lipcse és Pest 1850); Die Garantien der Macht und Einheit Österreichs (Lipcse 1859); Die, Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte Deutschlands (Lipcse 1860). Míg e munkáiban a nemzetiségi kérdést Ausztiiához való viszonyunk szabályozójaként tárgyalta, addig a kérdésnek Magyarországon való fejlődését és megoldási módozatait nemzetiségi kérdés“ című tanulmányában fejti ki (Pest 1865; németre fordította ugyanazon évben Fáik Miksa). Amikor e röpiratát megírta, már mögötte álltak az 1861. évi országgyűlés gazdag tapasztalatai — s amint maga írja — négy éves tanulás és elmélyülés eredménye ez a munka.

Kiindulópontja a XIX. század három uralkodó eszméje, amelyek közül a nemzetiségi eszme adja meg a legújabb kor sajátságos jellegét. „A nemzetiség nem egyéb, — folytatja — mint azon összetartozásnak tudata, mely nagyszámú emberek között multjok emlékei, jelen helyzetök, s mi ezekből foly, érdekeik és érzelmeik közössége által támad... A nemzetiségnek érzete népeknél ugyanaz,

1 A magyar nemzetiségi törvény, az 1868:XLirv. te. a műit év decemberében töltötte be szentesitésének hetvenötödik évfordulóját. A háromnegyedszázados évforduló időszerűvé teszi a törvény alkotói: br. Eötvös József és Deák Ferenc nemzetiségi politikájával való foglalkozást. A jelen tanulmány részlet Mikó Imre: „Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika“ c. könyvéből, mely a közeljövőben hagyja el a sajtót. Egyben kiegészítése szerző „Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi poUtikája“ című, Wesselényi „Szózat“-ának századik évfordulója alkalmával Irt és a „Hitel“ 1943. évi szeptemberi számában megjelent tanulmányának. (Szerit.)