Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Mikó Imre: Eötvös és Deák nemzetiségi politikája
144 Mikó Imre mi az egyesnél személyiségének öntudata.... — tehát — külön nemzetiségnek kell elismernünk minden népösszeget, melyben külön személyiségének érzete felébredt.“^ A nemzetiségi érzés ébredését az európai nemzeteknek a műveltség terén tett előmenetelére és a népszuverénitás elvének kimondására vezeti vissza. Eötvös tehát a nemzeti gondolatot a francia forradalomból származó koreszmével hozza kapcsolatba s ebből az állami centralizáció elvét is levezeti, mint amely a középkori partikularizmusokat feloldotta. Magyar- ország történetét vizsgálva kimutatja, hogy a kereszténység felvétele óta egyetlen törvényt vagy okmányt sem találunk, mely a különböző nemzetiségek egybeolvadását vagy elnyomását célozná, sőt Szent István törvénye ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Hazánk sokféle küzdelem színtere volt. „A vallás, a trónörökösödés, a jobbágyok és urak közötti ellentét, egyes dynaszták nagyravágyása — egyszóval mindaz, ami más országokban pártviszál3n*a adott alkalmat, vérrel áztatta hazánknak téréit. Csak egy van, mit, ha történetünk e sötét lapjain végigmegyünk, az újabb időkig nem találunk: azt, hogy e viszályoknak a nemzetiség kérdése szolgált volna alap-okául.“3 A szlávok, románok, németek nyolc évszázadon át megőrizték nyelvüket, de sohasem szűntek meg magyarok lenni, példa reá a Zrínyiek, Hunyadiak és Dugonics hősiessége. A nemzetiségi kérdés felmerülésének oka a nemzetiségeknek a civilizáció terén tett haladása, a szomszéd népekkel való faji és nyelvi rokonsága, a latin államnyelv eltörlése, a többn5dre magyar nemzetiségű nemesség küzdelme a nem nemesekkel és a demokratikus átalakulás, mely a nemzetiségi polgároknak is a közügyek intézésébe beleszólást engedett. A kérdés megoldására olyan módot kell találni, mely a két ellentétes szempontot, az ország politikai egységének (a históriai nemzetiségnek) követelményeit és a nyelvi nemsietiségek méltányos követeléseit össze tudja egyeztetni. A megoldás két feltétel alatt lehetséges: a nemzetiségi igényeknek csak ott szabad ellenállni, ahol azt az állam igényei elkerülhetetlenné teszik, de a nemzetiségektől nem szabad több áldozatot követelni, mint amennyi a cél eléréséhez szükséges. Vezérelvnek a teljes jog- egyenlőséget kell elfogadni. A nemzetiségi kérdés megoldásának módozatai két csoportba oszthatók. Az elsőbe azok a tervek tartoznak, amelyek szerint a kérdés csak akkor rendezhető, ha minden egyes nemzetiségnek jogköre a törvényben pontosan meghatároztatik. Ezt célozza az 1861. évi országgyűlés által kiküldött nemzetiségi bizottság kisebbségi javaslata. Ez a rendszer azonban hazánkban gyakorlatilag nem alkalmazható, mert a nemzetiségi ellentétek kiegyenlítése helyett csak az egyéni és polgári szabadság legnagyobb korlátozását vonná maga után. Ha mégis életbe léptetnék, akkor Magyarország és az * Br. Eötvös József: A nemzetiségi kérdés. Br. Eötvös József összes munkái XVI. k., Budapest, 1903, 9—10. 1. — V. ö. Bihari Károly: Báró Eötvös József politikája. Budapest, 1916, 301—344. 1. — Görög Imre: Kossuth L/ajos és báró Eötvös József nemzetiségi politikája a szabadságharc után. Történeti Szemle, II. évf., 1913, 542—575. 1. 2 Eötvös i. m. 19. 1.
