Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 7. szám - Ruisz Rezső: Ipar és kereskedelem az erdélyi városokban
408 Ruisz Rezső: Ipar és kereskedelem, az erdélyi városokban dásnak és nagyobb forgalmú üzleti életnek mennyiben találhatók meg a nyomai az adóstatisztikában. Az ország városi népességének átlagban 3.40/o-a jövedelemadó- és 2.6®/o-a vagyonadó-köteles. Ezzel szemben az erdélyi városok lakosságának 3.0<*/o-a volt jövedelemadó- és 3.2«/o-a vagyonadóköteles, ami már önmagában véve is viláigosan mutatja azt, hogy az erdélyi városok népességének jövedelmi és vagyoni viszonyai felülmúlják az ország többi városainak hasonló helyzetét. Ha még ehhez csak annyit jegyzünk meg, hogy az ország egyéb területén lévő városok között egyedül az alföldiek mutattak jobb helyzetet, akkor világosan látjuk azt, hogy az erdélyi városok polgárságát általában nagyobb szorgalom és takarékosság, nem végsősorban azonban az adófizetési készség teljes mértékű vállalása jellemezte. Ha még ehhez az adóteher fejátlagára vonatkozó számokat is figyelembe vesszük, akkor teljes képet kapunk arról, hogy Erdély városai mit jelentenek az ország többi városai között. A jövedelem- adó-teher fejátlagban az ország összes városaiban 11.60 pengő. Ennek szélső végletei vannak az egyes városokban és az egyes városcsoportok között is. A legnagyobb fejátlagú jövedelemadóval a délvidéki városok lakossága van megterhelve, de az erdélyi városok népessége sem marad messze el ezek mögött. Az erdélyi városok népessége fejátlagban 21.20 pengő jövedelemadót fizetett, az országos városi átlagnak csaknem kétszeresét. Csaknem hasonló a helyzet a vagyonadónál is. Itt 2.26 pengő a városi átlag az ország ösz- szes városait figyelembe véve. Az erdélyi városokra vonatkozó adat ismét felülmúlja az országost, mert 2.66 pengővel jelentkezik és ha nem is foglal el vezető helyet, mert a délvidéki és néhány fillérrel a dunántúli városok átlaga mögött marad, valójában ezzel is kifejezi, hogy a magyar városok között polgársága az értékesebb elemet képviseli. Végeredményben ezek az adatok együttvéve mind alkalmasak arra, hogy igazolják előttünk az erdélyi városoknak az ország testében, polgárságának pedig az ország életében elfoglalt fontos szerepét. Jól tudjuk, hogy ez a jelentékeny szerep hosszú történeti fejlődés eredménye. De az ilyen vizsgálatok nemcsak a múltra nézve jelentősek, hanem a jövő célkitűzéseit is jól megvilágíthatják. Ma, amikor az ipari decentralizáció széles és átfogó programmja vár megvalósításra, joggal hívják fel ezek az adatok az illetékesek figyelmét arra, hogy Erdélyben az iparosodás tekintetében még sok lehetőség van. Maguknak az erdélyieknek pedig támpontot njmjt- hatnak ezek az adatok arra nézve, hogy városaik fejlődését milyen irányba igyekezzenek terelni. RUISZ REZSŐ
