Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.

Kalotaszeg népesedési problémái

353

Érdekes vizsgálni a népfajok számarányának hullámzását aszerint, hogy a magyarság aránya eredetileg milyen nagy volt. Vagyis kategóriákat képeztünk a magyarság 1880-ban észlelt csökkenő számaránya szerint és vizsgáltuk, hogy a magyarság, románság és az egyéb anyanyelvűek túlnyomó részét kitevő cigányság százalékos képviselete e csoportokban hogy alakult. Az első népszámláláskor észlelt arányszám volt tehát a csoportképzés alapja. Az eredmények a következők:

Községcsoportok, amelyekben

Volt 100 lakos

közül oldalt jelzett anyanyelvű

a magyarság arányszáma 1«80-ban

1880

1890

1900

1910

1930

1941

változás

1880—1941

I. 90%-nál nagyobb

magyar

94.00

92.82

95.05

94.21

81.39

92.58

—

142

román

3.94

4.39

4.37

5.37

10.30

6.08

+

2.14

egyéb 2.06

Ugyanez Bánffyhunyad nélkül

2.79

0.58

0.42

8.31

1.34

—

0.72

magyar

96.26

96.65

97.56

97.12

97.16

99.07

+

2.80

román

2.99

2.91

2.12

2.86

2.34

0.79

—

2.20

egyéb

0.74

0.44

0.32

0.02

0.50

0.14

—

0.60

II. 75.0—89.9%

magyar

81.47

83.79

84.81

88.95

85.05

88.81

+

7.S4

román

12.40

12.58

12.49

10.88

13.76

10.30

—

2.10

egyéb

6.13

3.63

2.70

0.17

1.19

0.89

—

5.24

III. 60.0—74.9%

magyar

63.83

64.64

69.19

68.40

64.05

70.31

+

6.^9

román

32.34

31.28

30.68

30.09

35.60

27.13

—

5.21

egyéb

3.83

4.08

0.13

1.51

0.35

2.55

—

1.28

IV. —60%

magyar

49.23

48.07

49.57

49.35

45.22

47.72

—

1.51

román

47.96

48.52

49.00

47.75

.51.60

48.43

+

0.47

egyéb

2.81

3.41

1.43

2.90

3.18

3.85

+

1.04

A magyarság — ha a kivételes helyzetben levő Bánffyhunya- dot, amelynek különösen 1930-as adatait méltán irreálisnak tekinthetjük, figyelmen kívül hagyjuk — általában tért nyert. Azonban kivételt képez az utolsó kategória, amelyben a magyarság és románság szinte fej-fej mellett küzd az elsőbbségért. Itt a románság határozottan jobban tartja állásait. A magyarság térfoglalásának értékét — különösen a II. kategóriában — az rontja, hogy elsősorban a cigányok rovására javult a magyarság képviselete. A románság itt egy ideig nagyon jól tartotta magát. Újabban soraik mégis meginogtak. A cigányok arányszámának szinte ötletszerű fel-le szállása kissé zavarja a képet. A hasonlítás summája ugyan mégis csak az, hogy a magyarság és románság erőviszonyai jóidéig nagyon stabilisak voltak. A kétszeres imperiumváltozás irritálta az eredményeket, bár valódi ugrást csak a román népszámlálás eredményei jelentettek. Az 1941-es népszámlálás eredményei ugyanis meglehetős szervesen illeszkednek az első világháború előtti adatokhoz. Nagyban és egészben az azidáig érvényesült tendenciáknak, illetve osz- cillálásoknak a keretei közt mozognak az arányok. Lehangoló a IV. kategória eredménye, bár még mindig kicsiny a differencia a magyarok és a románok száma közt. Valószínű, hogy a verseny itt véglegesen eldőlt a románok javára. Hangsúlyozzuk, hogy nem a ro- mánosodás miatt, hanem egyszerűen csak azért, mert a román több