Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Csizmadia Andor: A mi alkotmányunk
Csizmadia Andor: A mi alkotmányunk 21 azokra a sajátos értékekre, melyeket életviszonyaink szabályozásában, állami életünk rendjének megállapításában a magyar szellem történelmünk folyamán kitermelt s amelyik ma is állja az idők változását készen arra, hogy az elkövetkező újabb évszázadok folyamán biztosítsa a magyar nemzet életlehetőségeit a Kárpátmedencében. Ez a kötelességérzés hozta létre legutóbb Csékey Istvánnak 1943. könyvnapján megjelent »Magyarország alkotmánya« című kitűnő munkáját és Egyed Istvánnak most megjelent hatalmas kötetét, melynek címe; »A mi alkotmányunk«.! EGYED ISTVÁN e kötetével, mely eddigi irodalmi munkásságának legjelentősebb állomása, nem alkotmányjogi tankönyvet ad az olvasó kezébe, de a tételes jog rendszeres ismertetését sem. Könyve elüt alkotmányunknak az eddig ismeretes ilyen irányú összefoglalásaitól. Bár az alkotmányjog általában ismert és kialakult rendszerét követi, »új feladat betöltésére« érez hivatottságot. Ennek megfelelően az alkotmányt nem ann5Úra tételes rendelkezéseiben, mint szegemében, jelentőségének és jellegzetes vonásainak feltárásával mutatja be, elsősorban nem joganyagot ad, hanem az alkotmány rendelkezéseiben a nemzet lelkét keresi, a nemzeti szellemet vizsgálja. Azt kívánja kimutatni, hogy ez az alkotmány »több tekintetben különálló történeti fejlődés eredménye, a magyar nemzeti lélek hatalmas alkotása, a nemzeti kultúra értékes bizonyítéka« s hogy ez az alkotmány különleges helyet foglal el az alkotmányok rendszerében. A kitűzött célnak megfelelően a magyar föld és a magyar nemzet fogalmát tisztázza elsősorban, mert e két tényező együtthatása, életük alakulása jelentős hatással van a magyar alkotmányra. A nemzetfogalom körül sok vita van s nemcsak a szomszédos államok irodalma tartalmaz sok homályt a nemzetfogalom körül, amelyet a korok is állandóan módosítanak, de nálunk idebenn is vannak, akik a nemzetfogalmat csak faji vagy nyelvi alapon tudják meghatározni. E nézetet vallók elfelejtik, hogy a magyar nemzetfogalom az Árpádok óta politikai, illetőleg jogi lalapon kapott meghatározást, mert a történetkutatás már az Árpádok magyar államát is kevert fajú és nyelvű államnak ismerte meg, ha az akkori keveredés sokkal előnyösebb is volt a magyarságra, mint a későbbi századok vérkeveredése. A nemzetfogalom jogi értelmezése került be törvénytárunkba is a — részben Deák Ferenc által szövegezett — 1868. évi nemzetiségi törvénybe, melynek bevezetése ennek világos meghatározása: »Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, meljmek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja.« Az ősi magyar nemzetfogalom azonban a pusztán politikai meghatározáson is túlmegy s azt, csak mint egyik fogalomalkotó tényezőt ismerheti el. Az ősi magyar nemzetfogalom legfontosabb alkotó * * Egyed István: A mi alkotmányunk. Bp. 1943. A Magyar Szemle Társaság kiadása. 373 1.
