Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Csizmadia Andor: A mi alkotmányunk
22 Csizmadia Andor eleme a nemzeti lélek, mely az összetartozás tudatában s az önként vállalt sorsközösségben testesül meg. Ez a nemzetfogalom nyilvánul meg a Szent Korona tanában s köti össze az ország politikai határán kívül élő fajtestvéreinket is a magyarsággal. A magyar alkotmány kialakulásában a föld és a nemzet alakító erején kívül nem kevésbbé jelentős hatóerő a magyarság 'politikai jelleme. A nemzeti jellem a legkülönbözőbb irányú vonásokból tevődik össze és számos tényező alakítja. Az alkotmány szempontjából a nemzeti jellemnek csak a politikai oldala bír fontossággal, de épen ez a politikai jeliem az, ami nálunk magyaroknál talán »legérdekesebb, legszínesebb, legkülönlegesebb« s ez irányította nemzetünk sorsát, biztosította nemzetünk elhelyezkedését és tükröződik vissza alkotmányunkban. A nemzet politikai jellemét a következő tényezők alakították: a vitézség, a szabadságszeretet, a közügyek iránt való érdeklődés, a hagyományok mélységes tisztelete, bizonyos konzervatív életfelfogás s ezzel kapcsolatban idegen behatásokkal szemben bizalmatlanság, legalább is óvatosság. Elrős vonása a magyar politikai jellemnek a tekintél3disztelet. Ezzel kapcsolatos a jog szerepe a nemzet gondolatvilágában s ez vezeti a magyar fajt a nemzetiségek iránt való megértésben. Nem kevésbbé jelentős — sőt külön hangsúlyozást érdemel — a nemzet keresztény szelleme. Ezeknek az együtthatóknak az összjátéka olyan ú. n. »úri életformát« alakított ki, melynek lehettek s vannak is hátrányos következményei, de az kétségtelen, hogy nagy vonzó ereje volt a nem magyar fajúakra. Az állami megnyilvánulások jogi rendje a magyar alkotmányban alakult ki, melyet történelmi jelleg, ebben a jogszokás nagy jelentősége, közjogi szellem, erős nemzeti vonás, keresztény jelleg, királysági államforma, önkormányzati szellem, a jogok tisztelete s — hozzátehetjük — a szociális igazságosság jellemeztek. A magyar jogfejlődés természetszerűleg szintén nem zárkózhatott el idegen befolyásoktól, »de azokat sohasem engedte nyersen érvényesülni s az átvett intézményeket hozzáalakította és hozzáépítette az alkotmány ismertetett alapelveihez; a külföldről átvett kereteket a magyar nemzet alkotmányos érzéke és jogalkotó géniusza töltötte meg nemzeti tartalommal«. Az alkotmány történelmi jellege egyedülálló a kontinensen, ahol az államok az alkotmányra vonatkozó szabályokat egységes alkotmánytörvénybe foglalják össze, de épen ezért nem tudják olyan híven kifejezni a nemzeti akaratot és minden más államformára vagy államrendszerre való áttérés vagy egyéb megrázkódtatás is okul szolgál új alkotmány készítésére vagy legalább is lényeges átalakítására. Ezzel szemben a magyar állam történelmi alkotmányának egyes tételei sohasem voltak egységes, áttekinthető alkotmánytörvénybe foglalva, de nem is egyes emberek, hanem megszámlálhatatlan nemzedékek alkották, a nemzet építette fel századok során. Nagy szerepe van kialakításában a szokásjognak s épen ez jelenti, hogy az alkotmány a nemzet közmeggyőződését tükrözi. Ennek az összhangnak a következménye, hogy a nemzet any- n3TÍra ragaszkodik hozzá és annjnra hű alkotmányához. Ez termé-
