Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Entz Géza: A székelyföldi ösztöndíjas festők kiállítása
178 Szemle nyeiben hiába keressük a székelység acélos szellemét. Mondanivalója a szinek tarkasága ellenére is fáradt és erőtlen. Dudás Jenő nagy technikai tudása elismerésre méltó ugyan, ezen túl azonban semmit nem kapunk tőle. A felsorolást tovább nem folytatom. Az érdektelen és nem egyszer bosszantóan gyenge képek között a felsoroltakon kívül még Ráfael Viktor „Bivalyok“' című pasztellje jelent megkönnyebbítő felüdülést. ÖSSZEGEZVE a mondottakat, megállapítható, hogy az a helyes kezdeményezés, mely újra erőteljesebben irányítja művészeink figyelmét a hazai táj és élet felé, egyelőre éppen a művészek részéről kevés megértésre talált. A többség, úgy látszik, a feladat jelentőségét nem tudta felfogni és megelégedett felszínes kísérletekkel. Ez a tény is arra int, hogy a jövőben szigorúbban kell megrostálni azokat, akiket ilyen ösztöndíjban részesíteni óhajtanák. A kiállítás tanulságai, eredményei és sikertelenségei egyaránt bizonyítják, hogy csakis egy válogatott művészegyüttes képes kitartó és odaadó munkával elérni a kitűzött célt: művészetünknek a hazai táj és ember belső élménnyé érlelése által magya- rabb és emberebb elmélyítését ENTZ GÉZA
