Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve
Szemle 169 A MAGYAR GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS SZEMLÉLET FEJLŐDÉSE A TELEKI ÄLTAL MEGINDÍTOTT gazdaságföldrajzi kutatásnak ma nálunk legnevesebb művelője Fodor Ferenc, a budapesti műegyetem tanára. Fodor módszertani feldolgozásainak kiindulási pontja, hogy a földrajzkutatásnak a rendelkezésre álló óriási, heterogén ismeretanyagból ki kell válogatnia a földrajzi értéküeket és ezeket szerves képbe kell illesztenie. A földrajz lényege szerinte térbeli módszerében és a földfelszíni jelenségek okszerű kapcsolatainak felismerésében és a táj életébe való beleillesztésében rejlik.23 Viszont a táj maga éppen olyan bonyolult organizmus, mint az élő szervezet. A táj jellegét nem a szerkezet vagy fölépítés, hanem főleg az exogén jelenségek adják együttesen, ezek közé értvén az embert is — nem az egyéneket, hanem a tömegeket.24 Már most a gazdasági földrajz a gazdasági élet fizikai tényezőinek, a gazdasági javaknak és az azokat termelő és felhasználó embernek a gazdasági tájakban való szimbiózisát tárja fel. Általános gazdasági földrajzáhaji^* ennek az elvnek megfelelően a nyugvó Földből indul ki s a kozmikus mozgató erőkön keresztül jut el a gazdasági életet meghatározó kéregmozgáshoz, majd a hidro-, litro- és atmoszféra gazdasági vonatkozásaihoz. Hasonlóan genetikus felépítésű a Magyarország gazdasági földrajza?^ c. mimkája is. Ehhez 1936-ban megrajzolta a Magyar medencerendszer gazdaságföldrajzi térképét 1 ; 600.000 mértékarányban. Másik művében*^ a politikai földrajz művelőinek (Kjelien, Mac Farlan, Sieger, Supan, Maull, Haushofer) felfogását szegezi szembe a trianoni szerződés lehetetlenségeivel. A mezőgazdasági termelés színvonala Magyarországon a néprajzi és népsűrűségi viszonyok álapján^^ c. könyvében azt írja, hogy a nemzetiségek, a népsűrűség és a műveltség foka jobban befolyásolják a termelést, mint a természeti tényezők és a termelés ingadozásaiban szerepe van a történelmi múltnak és hagyományoknak. Félévvel ezelőtt érkezett a hír Kabulból a magyar eredetű Sir Aurel Stein haláláról. A világhírű utazó tevékenységének jórésze a század elejére esik s eredményeiben talán legfontosabb útját 1913—16 között tette meg; a háború utáni harmincas években Brit-India északnyugati partvidékén, Beludzsisztán, Kirmán és a Perzsa-tenger partvidékén vég- 2nett tanulmányokat. Főeredménye, hogy ez a terület a csiszolt kőkorszak óta lakott vidék, legnagyobb népsűrűségét az ókor végén és a középkorban érte el, azóta hanyatlik. A hanyatlás okát részben a Cholnoky által is vizsgált öntözőkultúrák pusztulásával, részben a tengeri kereskedelem megszűntével magyarázza.^» Ismeretes, hogy Nagy Sándor a Beás folyó vonaláról — ez az Indus mellékfolyója — fordult vissza, de előbb 12 emlékművel jelölte meg előnyomulásának pontjait. Stein Aurél ezeknek a helyét is kutatta.»» “ Fodor Ferenc: Módszertani problémák a modem földrajzban. Földrajzi Közlemények, 1937. 151. 2* U. ö.; Tájéletrajzi tanulmányok a Jászságban. Földrajzi Közlemények, 1938. 141. 26 u. ö.; Általános gazdasági földrajz. Bp. 1925. 2* U. ö.: Magyarország gazdasági földrajza. Bp. 1924. U. ö.; A trianoni szerződés földrajzi megvilágításban. Bp. 1928. 28 Bp. 1928. 2» Stein Aurél: Archaeological Reconnaissances in North-Western India and South-Eastern Iran. London 1937. 2« U. Ö.: Alexanders Campaign on the North-West Frontier. The Geographical Journal, 1927.
