Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve
168 Szemle vonalú összefoglalása, mely a legnagyobb terjedelmű hasonló munka magyar nyelven. A háború utáni magyar földrajz harmadik nagy alakja: Teleki Pa!, gróf, ebben az időben legnagyobb eredményeit a politikai földrajz területén érte el. Már a béketárgyalások anyagát azzal a kifejezett céllal gyűjtötte össze, hogy ha a tárgyalásokon nem is fognak vele sokat elérhetni — hiszen a szövetségesek már teljesen kiszolgáltatták hazánkat kapzsi szomszédainknak tett bőkezű Ígéreteikkel — mégis az anyag átvitele a köztudatba, a revíziós propaganda leghatalmasabb eszköze lett. Már Cholnoky, majd Bátky Zsigmondi"! próbált a népsűrűség tekintetbevételével néprajzi térképet készíteni. Ezt ugyanis az addig kiadott néprajzi térképek — mind nálimk, mind külföldön —, mindig figyelmen kívül hagyták és teljesen hamis képet nyújtottak. A román térképek a Bihar- hegységet például az ott lakó néhány száz, primitív életformájú romám család miatt ma is románnak jelzik, hatalmas színfolttal, míg Kolozsvár százezernyi magyar lakósát egy kis piros folt tünteti fel. Teleki annyi négyzetmiliméter területet színezett, ahány száz lakósa van a kérdéses területnek. A legcsekélyebb településnek megfelelő rész sem maradt üresen. Az így készült híres carte rouge nagy feltűnést keltett a béketárgyalásokon s bár gyakorlati eredményt akkor az említett oknál fogva nmn hozott, annak helyességét a külföld is elismerte, hiszen 1924--25-ben az angolok Telekit kérték fel szakértőnek az iráni határkérdésben. Teleki igen nagy érdemeket szerzett Trianon után is a magyar kérdés feltárásában. 1922-től kezdve Nyugateurópában és Amerikában a ‘wílliamstoni egyetemen sorozatos előadásokat tartott a magyarsággal szemben elkövetett igazságtalanságokról és erőszakosságokról; ezeket az előadásokat Európáról és Magyarországról,^^ valamint angol nyelven The Evolution of Hungary and its Place in European History,német nyelven Die weltpolitische und weltwirtschaftliche Lage Ungarns in Vergangenheit und Gegenwart^^ című munkáiban gyűjtötte össze. Teleki szerint a földrajz a Föld életének az élettana — de az öntudatos emberi cselekvés is belejátszik ebbe az életbe. Az ember befolyásoló ereje mindinkább nő az emberi élet bonyolultságával, mert hiszen az ember szükségleteit egyre távolabb és több helyről szerzi be s így nodnd- inkább függő viszonyba kerül a Földdel. Ember- és gazdaságföldrajzi szemlélete A gazdasági élet földrajzi alapjai'^"^ c. munkájában csúcsosodik ki. Gondolkozásra késztető könyv, benne remek példákban mutatja be a Föld gazdasági képét. Sajnos, bármennyire tisztán érvényesül Teleki írásaiban a földrajzi gondolat, a gyakorlatban elmulasztotta a földrajz oktatásának megfrfelő helyet biztosítani és különösen középiskoláink földrajzi nevelésének súlyos hiányosságain sem segített minisztersége és kormányelnöki működése alatt sem. Ne csodálkozzunk hát közönségünk földrajzi tájékozatlanságán, politikusaink földrajzi szemléletének hiányosságain és a gyakorlati megvalósítások (öntözés, intenzív gazdálkodás stb.) késlekedésén, hiszen még Eötvös közoktatásügyi reformtervezetének (1867!) színvonalát sem értük el! ^7 Szül. 1874., megh. 1929-ben. ‘8 1924-ben. Gróf Teleki Pál: Európáról és Magyarországról. Bp. 1934. ‘0 U. ö.: The Evolution of Hungary andt its Place in European History, New-York 1923. =1 Berlin 1926. 22 U. Ö.: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Bp. 1936.
