Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Mikó Imre: Eötvös és Deák nemzetiségi politikája
Eötvös és Deák nemzetiségi politikája 145 osztráik birodalom felosztásához vezetne s lehetetlenné tenne Európa vegyeslakosságú területein minden erős államalakulást, tehát a nemzetiségek jövőjét is megrontaná. Az ország területének és hivatalainak a nemzetiségek közötti felosztása, amit némelyek a nemzetiségi súrlódások megszüntetésére indítványoznak, csak a meglévő ellentétek még jobban való kiélezését vonná maga után. A nemzetiségi mozgalom nem mesterséges agitáció műve, hanem természetes folyamat, melynek célja ,az egyéni szabadság elvének a nemzetiségek körében való alkalmazása. Ezért a mozgalmat erőszakkal elnyomni nem lehet, hanem „a nemzetiségi kérdés megoldása hazánkban csak az egyéni szabadságnak kiterjesztése s alkotmányos önállásunknak fenntartása által eszközölhető, s hogy a nemzetis^ egyenjogúság practikus kivitelére, melytől e kérdés végleges megoldása függ, hazánkban csak az 1848-iki törvények becsületes végrehajtása s az kívántatik, hogy közigazgatási szervezetünkben az önkormányzás elvéhez ragaszkodjunk“.^ A nemzetiségi mozgalomban az isteni gondviselés manifesztációját fedezi fel, mely az emberi nem történetének egy adott pillanatában támadt, amikor a haladás látszólag lehetetlenné vált s célja az, hogy mindazt elvetve, ami a társadalomban megromlott, az emberiség előtt új utakat nyisson. Ezt az eszmét hazánk sem utasíthatja el s jövőnk attól függ, hogy tudunk résztvenni abban a közös munkában, mellyel Európa népei ezen eszme létesítésén dolgoznak. A történelem folyamán nemzetünk aimak köszönheti fennmaradását, hogy a nyugati civilizáció zászlóját Európa e részén ő fogta fel s azzal az erélyességgel, melyet keleti bölcsőjéből magával hozott, nyugat népeinek közös eszméiért és érdekeiért küzdött. „Nincs nép, mely a közös haladásból kivonhatná magát; s az áUás, melyet egyes nemzetek bizonyos korszakokban elfoglalnak, azon viszonytól függ, melybe az azokban uralkodó eszmékhez léptek.. .“s — fejezi be fejtegetéseit br. Eötvös József. Ha Eötvös történetbölcseleti szemlélete az európai fejlődés és a magyar történelmi adottságok távlatait nyitotta meg a nemzetiségi törvény előtt. Deák a magyar alkotmány fejlődésének folytonosságába állította be a törvény javaslatát. Alkotmányunk a 48-as törvényhozással gyökeres reformokon ment keresztül s megszűnt a magyar nemesi nemzet, a popühis werhőczyanus fogalma. Míg Eötvös a nemzetiségi mozgalmak lényegét kutatta. Deák a magyar politikai nemzet fogalmának adott új és korszerű megfogalmazást, belefoglalva nemcsak a felszabadított lalsóbb néprétegeket, hanem a hon minden polgárát, bármi nemzetiséghez tartozzék, teljesen egyenlő jogokkal. Ebből az új köntösben megjelenő ősi nemzetfogalomból indul ki a magyar nemzetiségi törvény. Deák Ferenc nem dolgozta ki a nemzetiségi kérdés elméletének egy új rendszerét, miként Eötvös, mert ő a nemzetiségi problémát nem önmagában vizsgálja, hanem e kérdésben elfoglalt álláspontja szerves része a magyar államiság múltjáról és jövőjéről • • Eötvös i. m. 111. 1. ^ Eötvös i. m. 122. 1.
