Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Ifj. Takács Miklós: Külföldi könyvek a románokról
8 Ifj. Takácsy Miklós Tanulmánya végén Sir Gower felveti a kérdést: „Hogyan lehet egy ilyen súlyos problémát megoldani? Ügy látszik, hogy a megoldást két dologban kell keresnünk. 1. A Nemzetek Szövetségének ellenőriznie kell azokat az államokat, melyeknek határain belül kisebbségek élnek, még pedig minden kisebbségi ügyben. Ha ezek az államok ismételten és súlyosan megsértik a szerződés lényeges pontjait, nem szabad engedni, hogy akadálytalanul uralkodjanak a védtelen kisebbségek felett. E célból ajánlatos volna Genfben egy állandó bizottságot felállítani. Ennek a feladata abban állna, hogy kijelöl és irányít egy olyan szervet, mely igazságosan és gyorsan foglalkozik a kisebbségeket ért sérelmekkel. Ennek a szervnek az eljárását pártatlanság és körültekintés jellemezze. 2. A Nemzetek Szövetségének az Egyezségokmány XIX. cikkére kell a figyelmét fordítania, amely gondoskodik arról, hogy azokat a szerződéseket, melyek a megváltozott körülmények folytán alkalmazhatatlanná váltak és a nemzetközi békét veszélyeztetik, újabb megvizsgálás tárgyává tegyék.“ „A szerződések revíziója nyújtja, szerény véleményem szerint, a magyar kisebbségek problémájának lényeges megoldását; ezeknek ugyanis az a le^őbb óhajuk, hogy békében éljenek, mérsékelt és emberi uralom alatt. Minden más megoldás csak részleges és ideiglenes volna és nem jelentene biztosítékot újabb elnyomó kísérletekkel szemben.“ MÍG A HARMINCAS ÉVEK FOLYAMÁN — többek között éppen Sir Gower tanulmányainak a hatására® — az angol politkai közvélemény mindinkább kezdte felismerni a Dunamedence problémájának súlyosságát és megoldásának szükségességét, addig Franciaországban, ahol fokozott erővel dolgozott a román propaganda, még mindig úgy látták Délkeleteurópát, mint 1919-ben, azzal a különbséggel, hogy a románságról alkotott hamis képüket az állandóan megjelenő propagandairatok mégjobban kiszínezték. Érthető ezért, hogy P. J. Thomasnsik 1939-ben kiadott alapos munkája nagy feltűnést keltett — már címével is — a francia politikai irodalomban.^ A könyv mottója, melyet Averescu marsall háborús naplójából idéz a szerző, így szólis ,^gy nép, amely vezetőségében tűri a korrupciót és a butaságot, nehezen tud nagy tetteket megvalósítani. Mielőtt egy nép arra gondolhat, hogy más államokon műtétet hajtson végre a maga javára, arra kell gondolnia, hogy hogyan tudja saját testéből kivágni azt, amit a rothadás kikezdett." A bevezetőben olvassuk, hogy a szerző tizenöt évig élt Romániában (a kolozsvári egyetemen a biokémia professzora volt) és őszintén akarja leírni azt, amit ez idő alatt tapasztalt. Munkájának célját a francia közvélemény felvilágosításában jelöli meg: „Remélem, hogy a francia közvélemény meg fogja érteni ennek az ismer“ Sir Robert Gower: Treaty-revision and the Hungarian frontiers. * P. J. Thomas: Les Roumains nos alliés? Paris, 1939. 412. 1. ® „Un peuple qui souffre á se tété la corruption et l’imbécillité pent diffi- cilement réaliser de grands faits. Avant de penser á amputer d’autres Stats en sa faveur, il doit penser á amputer de son propre corps ce qui est attelnt de gangrene. (Notes de guerre du Maréchal Averescu t. I, p. 255.)
