Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Aldobolyi Nagy Miklós: Örmény Szamosújvár–magyar Szamosújvár
ÖRMÉNY SZAMOSÚJVÁR — MAGYAR SZAMOSÚJVÁR BAROKK HÁZSORAIVAL, Örményeivel, idegennek és hozzáértőnek azonnal feltűnő városiasságával, hatalmas templomával és a szokványos erdélyi városképtől elütő rendezett alaprajzával Számos- újvár joggal kelti fel maga iránt az átutazó és betelepedő kíváncsiságát. Volt alkalmunk megtapasztalni, hogy a kérdések, melyek Szamosújvár múltjára vonatkozólag az érdeklődő idegenben támadnak, felébrednek a város falai közé kerülő iskolásgyermekben is, sőt az alapvető fontosságú eseményekkel, melyek a várost mai képéig kialakították, általában még a bennlakó is tisztában van. Aki ismeri honfitársaink véghetetlen mult-ignorálását, az kellőképpen értékeli az imént mondottakat! Ám nem annyira magában Szamosújvárban, mint inkább lakóiban van valami jellegzetesen urbánus elem, valami a római város vagy még inkább a görög yolis levegőjéből, melyben felélednek a kultúrigények és alábbhagy a vándorösztön. Valahány megtelepedettje van ma a városnak, mindannyi hosszú utat megtéve jutott el idáig, s Szamosújvárt csak esetleges otthonául gondolta. Aztán hatott a város nyájas derűje, igéző miliője, titokzatosan élő szelleme, — és a kóbor megszállóból várost szerető megtelepedett, lelkes védelmező lett, — igaz, később gyakran beteljesedett rajta is a városi sors: elpuhult, vitalitása megcsappant, sőt utóbb fel is szívódott a nagyobb egységekbe. Ez azonban csak egy-egy szűkebb közösség szempontjából fájlalható. A hivatását betöltött és elhalt mélyre szállhat az óceánokban is, élete mégsem marad nyomtalanul, így van ez Szamosújvár tünedező ősi lakóival, az örményekkel is. De ne vágjunk elébe a konkrétumoknak. A TÁJ ÉS A VAROS A TÁJI KERETTEL kell kezdenünk, hiszen ez formálta a várost és annak lakóját, és eltörölhetetlen vonásaival sejteti a jövőt is. A nagy Kárpátmedence keleti, félreesőbb, tehát kezdettől fogva második vonalbeli életre rendelt tájának, Erdélynek nyugati, legalacsonyabb völgyében, a Kis-Szamos városi terraszára épült a város. Itt néhány kisebb és négy fő völgy találkozik és ez határozza meg helyzetének mindenkori előnyeit. A kisjelentőségű kérői, némái patakok mellett itt torkol a széles, alig 257 m magasságú, alluviummal feltöltött és Dés meg Kolozsár felé kinyúló Kis-Szamos völgybe az egész falusort felfűző Széki-patak, és a még messzebbről jövő, valósággal a Mezőség északnyugati harmadát feltáró Füzes-patak. A völgy a Maroséhoz hasonló. Erdélynek egyik legjobban járható útvonala, a békés kereskedelemnek és a pusztító háborúknak mindenkor sűrű járása esett rajta. E kettős-kétes ígéretet kapta — mint annyi más igazi város — a természettől Szamosújvár. Igaz, egyebet aztán nem is nagyon kapott a természet ajándékaiból! A völgysík áradástól veszélyeztetett, s a földmívelés nagyobb arányú kibontakozásához cse
