Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Ifj. Takács Miklós: Külföldi könyvek a románokról
Ifj. Takácsy Miklós: Külföldi könyvek a románokról ban élő magyarság elnyomatásáról, mert Angliát felelősség terheli ebben a kérdésben is, hiszen „Anglia nemcsak egyszerű tagja a Nemzetek Szövetségének, hanem elsősorban erkölcsi támasza.“ Figyelmezteti az angol politikusokat arra, hogy a nemzetközi béke veszélyben forog, amig a páriskörnyéki békeszerződések által teremtett tarthatatlan helyzetet a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányában lefektetett törvényes eszközökkel meg nem változtatják. S rátapint a délkeleteurópai kérdés megoldásának egyik kényes pontjára: a nagyhatalmak nem akarják tévedésüket beismerni és mesterséges eszközökkel igyekeznek egy olyan állapotot fenntartani, mely sohasem jelentette a Dunamedence végleges rendjét. jjgazságosság a kormányzás lényege és igazságosság nélkül bármilyen kormány forma, demokratikus vagy monarchikus, egyenlő a zsarnoksággal“ezzel a jelmondattal fejezi ki Sir Gk)wer a Romániában élő magyarság kisebbségi sorsát; Románia a demokrácia leple alatt a legelemibb jogoktól fosztotta meg a magyarságot s ezzel teljesen kiszolgáltatta a hatalom önkényének. ,,Mikor Románia 1919 december 9-én aláírta a Kisebbségi Szerződést, garanciát vállalt, hogy határozatait a román királyság alaptörvényei közé fogja beiktatni. Garanciáját megerősítette 1920 augusztus 30-án a szerződés végleges ratifikálásával. A román kormány mégsem cik- kelyezte be a szerződést az 1923-as alkotmányba, mely ma is érvényben van, sőt az alkotmány első mondata kijelenti, hogy Románia egységes nemzeti állam és egyáltalán nem ismer kisebbségeket. Csak azt ismeri el, hogy vannak különböző etnikai származású, nyelvű és vallású románok.“ A gyulafehérvári határozatok és a Kisebbségi Szerződés biztosították ugyan a nemzetiségek jogait, sőt bizonyos fokú autonómiáját is, a román alkotmányban való kodifikálásukra azonban sohasem került sor. Így a Nemzetek Szövetsége maradt az egyetlen fórum, ahová a romániai magyarság sérelmeivel fordulhatott. Sir Gower ezekután felsorolja a magyarság sérelmeit a kiutasításoktól és a tisztviselők elbocsátásától kezdve a magyar újságírók zaklatásáig. Az angol gondolkozásra jellemző az a tárgyilagosság, mellyel a sérelmeket leírja. „A nemzeti munka védelméről szóló törvény, melyet 1934 július havában tárgyalt a román törvényhozás, kifejezetten utal a »román állam idegen alattvalóira«. Az a szigor, mellyel ezt a törvényt végrehajtották, világosan mutatja, hogy igazi célja a kisebbségek büntetése. Az a helyzet állt elő, hogy magyar tőkével dolgozó magánvállalatok nem alkalmazhatnak többé magyar munkaerőt.“ Vagy: „A fenti áttekintés, bármilyen rövid, mégis szemlélteti, hogy Románia, mely a magyar kisebbséggel állandóan a Kisebbségi Szerződés szellemével és szövegével ellenkező módon bánt, nem tartotta tiszteletben azokat az egyéni és politikai jogokat, melyeknek biztosítására őt a szerződés aláírása kötelezte.“- „Justice is the essence of government, and without justice all forms, democratic or monarchic, are tyrannies alike." (J. A. Froude, Caesar: A. Sketch.)