Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 12. szám - Csekey István: A százéves „Szózat” és a külföld
A százéves „8zózatf‘ és a külföld 715 ténetéhez fűződött. Különbözik is minden más nép nemzeti dalától. „Itt a dicsőség reggele!“, énekli büszkén a francia. A „Marseillaise“- zel valóban egy forradalom kitörését lehetne előidézni. A porosz győzelmi koszorúkról s a németség világelsöprő diadaláról harsog. Az angol a tengerek uralmát zengi. A lengyelek himnusza a lemondás éneke, egy haldokló nemzeté. A „Szózat“-on is a keserű pesszimizmus az úr. Miként Ady, Vörösmarty is a „halál rokona“. A magyar romantika korában még a nemzethalál rémsége kísértett. A baljós tényeken kívül az elmékre nehezedett Herder történelemfilozófiai jóslata, mely szerint a magyar el fog tűnni a nemzetek sorából, miután az európai keresztény kultúra védőbástyájaként betöltötte hivatását. Élete alkonyán maga Vörösmarty is összeroskad, amikor a szabadságharc szörnyű kimenetelében jóslatát beteljesedni érzi. Pedig hol volt még Világostól Trianon! Még csak aztán jött „a nagyszerű halál“, „S a sírt, hol nemzet süllyedt el. Népek veszik körül.“ Ámde abban a bíztatásban van a „Szózat“ történelmi hivatása, időtlen értéke, jelenünk döbbenetes sivársága közt felemelő vigasza, hogy » ... annyi balszerencse közt. Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem. Él nemzet e hazán.« Fenséges múltúnk öntudatával várjuk tehát a „népek hazájá“- tól, a nag5Tvilágtól, hogy revízió alá veszi rólunk elhamarkodott ítéletét és történelmi jogainkat méltányolva, érdemeink szerint fog ítélni a világ nagy areopágja. Elhivatottságunknak életünket továbbformáló ezzel a benső öntudatával zengjük Arannyal: »Hallottad a szót: »rendületlenül«? Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, — Lenn a sikamló tér, nyomás felül, Vész és gyalázat el ne rántsanak. Óh, értsd meg a szót: árban és apályon — Szirt a habok közt — hűséged megálljon!«^ CSEKEY ISTVÁN J 1940 könyvnapjára húsz nyelven adtam ki a „Szózat“-ot a kővetkező kötetben: A Szózat és a nagyvilág, h’Appel Chant National Hongrois en 20 langues. 120 1. A kötet elején 45 lap bevezetésben feltártam az érdekes nemzetközi témavándorlástv kikutattam a fordítá.sok történetét, mindeniknél jeleztem a fordításvariánsok lelőhelyét és lehetőleg a legjobb fordítást adtam közre. Nem kisebb fordítók is akadtak, mint az idősebb Dumas. A „Szózat" külföldi hatásairól még a következő tanulmányaim jelentek meg: Ungarische Einflüsse auf die finnische und estnische Nationalhymne. (Fenno-Ugfria V B Tallinn, 1936. 386—400. 1. — Les cent ans d’un chant national hongrois et sa fortune internationale. (Nouvelle Revue de Hongrie t. LVH, 1937, p. 350—355.) — Hogyan tették a csehek nemzeti dalukká a Szózatot? (Magyar Nemzet, Délmagyarország és Szolnoki Üjság 1938. XII. 25.) — A százéves Szózat és hatása külföldön. (Budapesti Szemle CCLm. k., 1939, 739. sz., 257—283. 1.) — Höimrahvaste rahvushümnidest. [A rokonnépek nemzeti himnuszai.] (Eesti Kirjandus [Észt Irodalom] XXXIII. évf., Tartu, 1939, 9. sz., 377—389. 1.) — Satavuotias Szózat ja sen vaikutus ülkomailla. [A százéves Szózat és hatása külföldön.] (Heimotyö [Néprokonsági Munka] IV, Helsinki, 1941, 21—34. 1.) — A százéves Szózat ünnepére. (Keleti Üjság, Kolozsvár, 1943. Xn. 5. U. a. Üj Magyarság, Budapest, 1943. XII. 11.)
