Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 12. szám - Csekey István: A százéves „Szózat” és a külföld
A százéves Szózat" és a külföld 713 nük az utalás az ősök harcaira és a szebb jövendőre. Amellett Vörösmarty hazájának régi dicsőségére emlékeztet s új küzdelemre hívja fel a nemzetet. Vagy győznie kell, vagy — miként a népnek jóslatszerűen feltárja a jövőt — végzetének rohan elébe. ■»Vagy főni fog, ha jöni kell, A nagyszerű hálál. Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.« Runeberg nem mer nagyszerű halált jósolni, neki feltétlenül vigasztalnia kellett, mert a finn népnek már mögötte volt a végzetes küzdelem. Emellett a „Stál zászlós elbeszélései“-ben amúgy is vigasztalan, szomorú képet festett és így legalább ebben a bevezető költeményben kellett erőt öntenie az olvasóba. Utolsó verse tehát lelkes fölbátorítást tartalmaz és valóban vigasz az olvasóra. Vörösmarty ellenben csak két sorban utal a jobb jövőre, amikor így kiált fel: „Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor... “ A finnországi irodalomtörténészek közül m.ár többen rámutattak arra a hatásra, amelyet Vörösmarty „Szózat“-a Runeberg „Várt land“-jára ^akorolt. Érdekes pl. Cygnaeus finnországi svéd író véleménye. Miután ismerteti az 1848-i manifesztumot, amely a „Várt land“-ot finn nemzeti himnusznak deklarálta, írja; „Senkisem gondolt arra, hogy a dal ama hangok visszhangjának tekinthető, amelyek egy rokonnép elégedetlenséggel és gonddal csordultig telt kebléből törtek elő. A dal ugyanis a mi tulajdonunk volt; a mienk, mint maga a föld, melynek nevét kapta. A legjobb érzelmeket fejezte ki, melyek szó és név nélkül mindannyiunk szívében hullámoztak és éltek. Mindaz a vad, rettenetes és vigasztalan, ami Vörösmarty költeményében kifejezésre jutott, a „Várt land“-ban békésen, njnigod- tan és tisztán jelent meg, miként az esti égbolt.“ A magyar irodalomban a nemrég meghalt északi kultur- diplomata, Leffler Béla hívta fel a figyelmet először a két nemzeti dal hasonlóságára. De elmulasztott rámutatni arra a rendkívül érdekes és bennünket igen közelről érdeklő körülményre, hogy a „Várt land“ finn (és német) fordítása 1851-ben a „Soumetar“ című finn folyóiratban K. K. aláírással finnül is megjelent és abból a velünk rokon finn nép nemzeti himnusza, a „Maamme“ (Hazánk) keletkezett. Runeberg, a svéd anyanyelvű finn hazafi ugyanis eredetileg svédül írta meg. Ha most már meggondoljuk, hogy az észt nemzeti himnusz alig egyéb, mint a finn himnusznak nemzeti viszonyaikra való átköltése, a Paciustól szerzett dallamuk pedig teljesen azonos: továbbá, hogy a kis finnugor liv nép nemzeti dala csak az észt himnusznak egy változata: akkor végeredményében azt állíthatjuk, hogy a három északi finnugor testvémép nemzeti himnusza a magyar költői lángész, Vörösmarty ,,Szózat“-ának hatása alatt keletkezett. Ne gondoljuk azonban, hogy a magyar nemzeti szellem egyik legragyogóbb alkotása csak a rokonnépek hazafias költészetét ihlette. 1861-ben jelent meg Prágában egy kötet cseh nyelven a következő címmel: „Szózat.“ Társadalmi cseh daloskönyv, összeállították-a
