Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza
Az új kolozsvári városháza 677 új egységes térhatású, körülbelül 160x300 méter nagyságú tér alakulna ki, amelyet nyugatról egy új üzletház, keletről pedig a beton- hídról kiinduló új út határolna. Az új központi vásárcsarnok számára a Széchenyi-tér keleti csúcsán megfelelő hely kínálkozik. Magát a csarnokot 300 négyzetméteren emelt, üvegtetős, szellős, részben emeletes épületként képzeljük el. Ez a csarnok szerves kiegészítője volna a rendezett és egységesített Széchenyi-témek. A térbe az összes főforgalmi utak bekapcsolódnának, forgalma tehát a legkisebb mértékben sem szenvedne kárt, viszont a tér nagy kőlapokkal borítva és világító felszereléssel ízlésesen ellátva, kálemes lát- ván5d nyújtana. A VÁROSHÁZ ÉPÜLETE , Milyen legyen az ÜJ városháza tömegelosztása, megjelenése, hogy méltón képviselje Erdély fővárosát az idegenek és Kolozsvár rajongói előtt? Milyen legyen tehát az építészeti mű, melyben helyet kapnak a várost kormányzó hivatalok? A fent részben felsorolt tervezési elveken kívül fontos továbbá, hogy az új városháza épülete szábadonálló legyen; beépítés előtt kellőkép meg kell vizsgálni, a tájolás, szélirány, megvilágítás, hőátadás és terepemelkedés adatait. Az épület által részben körülzárt tér megtervezése szempontjából lényeges, hogy a nap és szél járása tekintetében, valamint akusztikailag is megfelelő legyen. Nem tartjuk jelentéktelennek azt a szempontot sem, hogy az új városházának az óvár meghittebb épületeitől kissé távolabb kell esnie, hogy azokat tömegével ne nyomja, s azok pedig a városháza stílusegységét meg ne bontsák. Mindezeken túl gondosan kell az új városzását elhelyezni a városkép és az urbánus jelleg szempontjából is. Az új palotának mind gyűlések tartására, mind magasrangú személyiségek fogadására megfelelő termekkel és csarnokokkal, tömegek felvonultatására és egyéb szabadtéri ünnepségek céljára megfelelő térrel kell rendelkeznie. Mindezek a feltételek arra utalnak, hogy az új városházának a Szamos partján kell fölépülnie. A városháza legmegfelelőbb helye a Malom-utca és a Szamos- part között fekvő terület és megépítésre legalkalmasabb egy, aljával a Szamos-part felé forduló U alakú megoldás. (2. rajz.) A három oldalról körülvett térrel a város felé fordul az épület, barátságos fogadtatást biztosítva az érkezőknek. (3. rajz.) A postapalota által négyszöggé zárt tér 100x100, azaz tízezer m“ alapterületű. E beépítési módtól eltérő T, L vagy más alakú elrendezések nemcsak a városrendezés, hanem a tervező építészmérnök feladatát illetőleg is kevésbbé célszerű megoldások. Az épület keleti szárnyához szervesen csatlakozik a „Városház Tornya“. Ez a torony jellegzetes része lesz a városnak. Szinte azt mondhatnék: jelképe, miként a Szent Mihály-templom, vagy Fadrusz főtéri Mátyás-szobra. Éppen ezért nemcsak az épületet, hanem a tornyot is ízléssel és odaadó gonddal kell megtervezni és a . Szamos partjába gyökereztetni. A szamosparti homlokzat földszintjén pilléreken végigfutó ámyékvető, valamint a homlokzat élénkítésére er•■Ji
