Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza

678

Vákár Tibor

kély készülne. A négy négyzetméteres kőlapburkolatú teret színes mozaik-beosztás és stílusos lámpa-oszlopok díszítenék, a körút felöl architektónikus lezárás volna javasolható.

A kolozsvári új városháza épületének adatai hozzávetőleg a következők volnának: hossza 150 méter, kifejtve 220 métert tesz ki. Traktusa, azaz menetmélysége átlag 15, helyenként 20 méterben határozható meg. A beépített földszint alapterülete 4000 m^; négy emeletet feltételezve — s a torony további emeletmagasságait és a pincét beleszámítva — összesen 28.000 m^ áll rendelkezésünkre, ami kereken százezer légköbmétert jelent.

HA A VÁROSHÁZA ÉPÜLETÉT az egész várossal összefüggésben szemléljük és sorra vesszük a rálátásokat, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az egész városrészre kiterjedő tanulmányok nem voltak hiábavalók.

Kitűnő rálátás n5Úlik a városház épületére Bocskay szülőházától, vagy ha úgy tetszik. Mátyás király szülőháza mellől. Innen a postapalota diadalívén keresztül pillantjuk meg a városháza épülettömbjét (1). De talán még ennél is szebb városkép nyílik a postaépület tövéből, a városháza belső udvarát a diadalív alól nézve (2). A Wesselényi-utcából jól érvényesül a keleti homlokzat (3). Az Apácai Cseri János-utca felől már messziről jól látható a Városház Tornya (4), ugyancsak távoli rálátás nyílik az épületre a Szamos déli partjáról (5). A Szamos-part északi kibontása után onnan is már 5—600 méter távolságból élvezhető, sikerült városkép tárulna elénk (6). Legértékesebb azonban valamennyi közül a Horthy-út felől megpillantott kép (7). Ugyanis ebből az irányból érkezve kapja a város szépségeit kereső idegen a legelső benyomást. A vasútállomás felől közeledve, már egy kilóméter távolságból láthatja a jellegzetes tornyot. Ezt a képet sokezer idegen viszi majd magával örök emlékül. Ne feledjük azonban, hogy az Erzsébet-út magasabb szakasza felől is a tervezett árkád-lezárásokon át szintén látható a városháza egy része (8). A Fellegfvár küátójáról mintegy madártávlatból érvényesül az épület 150 méter hosszú homlokzata a Szamos előterével (9). A Nyári Színkör felől (10) vagy a Szamos északnyugati partjáról (11) szintén jól látható az épület tömege, nemkülönben a Fürdő-utca újjárendezett torkolatából (12) (L. 1. rajz.)

Végül fölösleges is talán hangsúlyoznom, hogy a sok nagyvonalú építészeti szépség mellett számtalan alkalom kínálkozik a részletek ízléses, finom megoldására. Ezek fölsorolásához kimeríthetetlen sokaságuk miatt hozzá sem kezdek.

A MÁTYÁS KIRÁLY-TERET mindenesetre meg kell hagyni történelmi hangulatában. A városháza mai helyén új épületet emelni, vagy akár a régit toldásokkal javítani és bele hivatali helyiségeket erőszakolni nem célszerű. A modem városrendezőnek nem ötven vagy száz esztendőre, hanem középületek esetében sokszorosan hosz- szabb időre, a város kialakítása szempontjából pedig több évszázaddal előre kell gondolnia. Most kitűnő alkalom nyílik a rendezésre s