Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza
674 Yákár Tibor István-út és a betonhídról n5dtandó új út; nyugat-keleti irányban a Malom-utca—-Széchenyi-tér és meghosszabbítása, az Unió-utca— Kossuth Lajos-utca és végül a Jókai-utca—^Deák Ferenc-utca. Az ipari negyed és a gyárövezet fejlődése a Szamos betonhídján túl várható. A legforgalmasabb útszakasz pedig a Wesselényi-útnak a Szamos vashídja környékére eső része. Nem vitás tehát, hogy valahol ezen a környéken kell végcélunkat megtalálnunk. Erre utalnak a természetadta alakulások is: a ma még elhanyagolt, esztétikailag kiaknázatlan Szamos-part, a Fellegvár stb. Nem közömbös végül a városházának a többi középülettel és a forgalmi gócpontokkal való összefüggése. Ezért érdekelnie kell bennünket annak is, hogy hol helyezkednek el a fontosabb középületek, üzemek, gyárak, vasúti és egyéb forgalmi gócpontok, valamint a város értékes műemlékei, templomai. Eddig három évtized alatt 16 terv született a kolozsvári városháza elhelyezésére, köztük nem egy első tekintetre is képtelennek tűnő javaslat. A sok közül három lehiggadt, reális terv maradt: az első a városháza mai helyén, a Mátyás király-téren keresi a megoldást, a második a Széchenyi-téren, míg a harmadik a Malom-utcában akarja az új városházát fölépíteni. Ahhoz, hogy minden szempontból a legmegfelelőbb helyre építsük a városházát, tanácsos jól szemügyre venni az egyes tervbevett helyek környezetét, gondolnunk keU az utak szabályozására, az épülettömbök helyes kialakítására. Egy ilyen nagyméretű építkezéssel kapcsolatban jó alkalom kínálkozik arra, hogy a várost megfelelően rendezzük. Nem szabad félmegoldásokkal megelégednünk s az efféle kijelentéseknek: „ha jó volt eddig, jó lesz ezután is“ nincs helyük. Sok terv és gondolat kínálkozik itt megírásra, de helyszűke miatt csak azokra utalok röviden, amelyek szoros összefüggésben állanak a magam városháza-tervével. Ha megnézzük Kolozsvár belvárosának a térképét, könnyű megállapítanunk, hogy a város alakulása szempontjából nagy hasonlóság mutatkozik Kolozsvár és Budapest belvárosa között. Ismert dolog, hogy Budapesten is, mint sok más külföldi városban, Bécsben, Kölnben nagy körutak épültek a régi várfal irányát követve, a várárok mentén. A várárkok vonala többé-kevésbbé ma is feltalálható a körutak alaprajzi vetületein. Ezt a várfalon kívül körbeszaladó körutat a leghatározottabban meg lehet találni Kolozsvárt is. Gyűrű fogja körül a városmagot s mint a többi történelmi városban, ez keretezi a belvárost. Kolozsvárt teljesen nyitva áll a lehetősége annak, hogy kialakuljon a belváros körútja, amit nevezhetnénk ,Jűátyás király-körút"-nak, csak ki kell fejteni és mérnöki eszközökkel napvilágra hozni. (1. rajz.) Induljunk el a Malomárok és a Postakert-utca kereszteződésétől a vízfolyás irányával szemben és járjuk körül a belvárost a kiépítendő körút mentén, az óramutató járásával ellentétes irányban. Legelső lépéseinkkel mindjárt egy nagy feladatba ütközünk: föl kell szabadítani a Malomárok északi partját, hogy a körúti for-