Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza
Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza 673 lyes-e, ha nagyobb értéket csákány alá enged, milyen mértékben lehet áldozatot hozni akár telektömbök vagy városnegyedek újjáépítése szolgálatában? Egy új nagy középület fölépítésével kapcsolatban a másik fő szempont az esztétikai, összefügg az előbbivel, mert az építészetben az esztétikai szempont legtöbbször függvénye a pénzügyi lehetőségeknek. Csakhogy míg a pénügyekben megfontoltan kell számolni, addig tervezés közben fiatalos lendülettel kell előretörni a messze jövőbe. Ennek a teremtő lendületnek kell jellemeznie az építészt, aki papírra álmodja egyforma szeretettel a kis családi házakat és hatalmas arányú palotákat. Alkotni kell és nem ragaszt- gatni. Építeni kell és nem tatarozni, foltozni. S ha kialakultak a végleges tervek, akkor csak egy jel kell és megindul a városrendezési mű megvalósulása. Emberek ezrei kezében égni fog a munka s derűsen vonzó városrészek születnek pompás látván5rt n5níjtó középületekkel, meleg otthonokkal, új magyar élniakarással. GONDOLATOK A VÁROSRENDEZÉSHEZ Amikor mindezt fontolóra véve meg akarjuk határozni az új városháza helyét, hibát követnénk el, ha csupán egyetlen középület elhelyezésére keresnénk megoldást. Itt többről van szó, mint helykijelölésről vagy éppenséggel egy telek beépités-módjának meghatározásáról. A kérdésbe jobban belemélyedve, láthatjuk, hogy a városháza elhelyezése a város szervezetében sokoldalú műszaki probléma: hely kérdése, városrendezési, városfejlesztési és városszabályozási feladat, mely széles körültekintést, lelkiismeretes visz- szapillantást és merész előrelátást kíván. Sorra véve a szempontokat, keresnünk kell először a város egész területének, mint mértani síkidomnak a középpontját, azután a beépített, illetve beépítésre kijelölt területek súlypontját. Ennek a vizsgálatnak az eredménye szerint o város súlypontja a Mátyás király-tér és a Szamos közötti területre esik. Vizsgálnunk kell továbbá a lakósűrűséget, az épületek emeletszámát, a városnak az épülettömegek által megszabott súlypontját, s úgy találjuk, hogy ez az övár és a Széchenyi-tér közé esik. Fontos ennek a helynek a meghatározása, mert eszményi megoldásnál nem közömbös, hogy a város minden negyedéhez egyformán közel esik-e a városháza, vagy sem. Az úthálózat alakulása, az épülettömbök és a terek fekvése határozza meg a város forgalmának főirányait. Ezzel egyidejűleg számba kell vennünk a város domborulatait, a terep alakulásait, a hegyek, parkok zöld területeit, a folyó medrét, a tavak fekvését. Mindezek egymáshoz való viszonyát és a várost behálózó utak sűrűségét, irányát, valamint a forgalom nagyságát is meg kell vizsgálnunk mind a gyalogközlekedés, mind a járművek szempontjából. Vigyáznunk kell arra, hogy a városháza helyét a közlekedés főütőere mellé, vagy annak közelében jelöljük ki. Kolozsvár főútvonalai: észak-déli irányban a vasútállomás— Mátyás király-tér—^Egyetem-utca, illetve a vasútállomás—Szent
