Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 10. szám - Mikó Imre: Angolszász hadicélok a két világháborúban

626 Uikó Imre hogy a szuverén jogok és az önkormányzat visszaadassanak azok­nak, akiket erőszakkal fosztottak meg tőlük. 4. Azon lesznek, hogy fennálló kötelezettségeiket tiszteletben tartva egyenlő feltételek mellett segítsék elő valamennyi nagy vagy kis, győztes vagy legyőzött állam részesedését a kereskedelemből és a világnak azokból a nyersanyagaiból, amelyek gazdasági jólétük szempontjából szükségesek. 5. Arra törekednek, hogy gazdasági téren minden nemzet kö­zött a legteljesebb együttműködést valósítsák meg s ezáltal minden­kinek jobb munkalehetőségeket, gazdasági fellendülést és szociális biztonságot biztosítsanak. 6. A náci tiranizmus végleges leverése után olyan békét akar­nak megalapozni, amely minden nép számára megadja annak lehető­ségét, hogy saját határain belül biztonságban éljen és amely bizto­sítani fogja azt, hogy minden ember minden országban életét féle­lemtől és szükségtől mentesen élhesse le. 7. Egy ilyen békének minden embert abba a helyzetbe kellene hoznia, hogy a tengereken és óceánokon akadáljrtalanul utazhassék. 8. Azt hiszik, hogy a világ valamennyi nemzetének reálpoliti­kai és szellemi meggondolások miatt le kell mondani az erőszak használatáról. Azt hiszik, hogy az általános biztonság egy széle­sebb és állandó rendszerének megalapozásáig ezeknek a nemzetek­nek a lefegyverzése elsőrendű fontosságú, mivel semmiféle jövőbeli béke nem tartható fenn, ha egyes nemzetek a szárazföldi, tengeri vagy légi fegyvereket továbbra is arra használják fel, hogy hatá­raikon kívül támadással fenyegessenek. Ugyanígy elősegíteni és tá­mogatni fognak minden olyan intézkedést, mely a békeszerető né­pek számára a fegyverkezés nyomasztó terheit megkönnyíti. Franklin D. Roosevelt Winston S. Churchill.“* Ha az atlanti chartát összehasonlítjuk Wilson tizennégy pontjával, arra a megállapításra jutunk, hogy az angolszászok hadi­céljai a mai világháborúban nagyjában ugyanazok, mint az elmúlt világháborúban voltak. A különbség a két programm között elsősor­ban az, hogy amíg Wilson tizennégy pontja a legtöbb területi kér­dést részletekbe menően szabályozta, addig az Atlanti Charta e te­kintetben megelégszik bizonyos általános irányelvek leszögezésével. További különbség, hogy vannak mindkét nyilatkozatnak egyes pontjai, amelyek a másikban nem szerepelnek. Az Atlanti Charta nem vette át a tizennégy pont közül azt, amelyik szerint a jövőben nem köthetők titkos szerződések (1.), mivel erre a kegyes óhajra a két világháború között működő diplomácia már amúgyis eléggé rácáfolt; nem emeli ki külön a gyarmati kérdések méltányos ren­dezését, amint azt a tizennégy pont tette (5.), és hallgat a genfi formájában csődöt mondott Nemzetek Szövetségéről (14.), bár a Charta több pontja csak olyan nemzetközi együttműködés mellett * Zeitschrift für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht XI. k., 1—2. sz., 1942. Januári szám, 89—90. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom