Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Mikó Imre: Angolszász hadicélok a két világháborúban
626 Uikó Imre hogy a szuverén jogok és az önkormányzat visszaadassanak azoknak, akiket erőszakkal fosztottak meg tőlük. 4. Azon lesznek, hogy fennálló kötelezettségeiket tiszteletben tartva egyenlő feltételek mellett segítsék elő valamennyi nagy vagy kis, győztes vagy legyőzött állam részesedését a kereskedelemből és a világnak azokból a nyersanyagaiból, amelyek gazdasági jólétük szempontjából szükségesek. 5. Arra törekednek, hogy gazdasági téren minden nemzet között a legteljesebb együttműködést valósítsák meg s ezáltal mindenkinek jobb munkalehetőségeket, gazdasági fellendülést és szociális biztonságot biztosítsanak. 6. A náci tiranizmus végleges leverése után olyan békét akarnak megalapozni, amely minden nép számára megadja annak lehetőségét, hogy saját határain belül biztonságban éljen és amely biztosítani fogja azt, hogy minden ember minden országban életét félelemtől és szükségtől mentesen élhesse le. 7. Egy ilyen békének minden embert abba a helyzetbe kellene hoznia, hogy a tengereken és óceánokon akadáljrtalanul utazhassék. 8. Azt hiszik, hogy a világ valamennyi nemzetének reálpolitikai és szellemi meggondolások miatt le kell mondani az erőszak használatáról. Azt hiszik, hogy az általános biztonság egy szélesebb és állandó rendszerének megalapozásáig ezeknek a nemzeteknek a lefegyverzése elsőrendű fontosságú, mivel semmiféle jövőbeli béke nem tartható fenn, ha egyes nemzetek a szárazföldi, tengeri vagy légi fegyvereket továbbra is arra használják fel, hogy határaikon kívül támadással fenyegessenek. Ugyanígy elősegíteni és támogatni fognak minden olyan intézkedést, mely a békeszerető népek számára a fegyverkezés nyomasztó terheit megkönnyíti. Franklin D. Roosevelt Winston S. Churchill.“* Ha az atlanti chartát összehasonlítjuk Wilson tizennégy pontjával, arra a megállapításra jutunk, hogy az angolszászok hadicéljai a mai világháborúban nagyjában ugyanazok, mint az elmúlt világháborúban voltak. A különbség a két programm között elsősorban az, hogy amíg Wilson tizennégy pontja a legtöbb területi kérdést részletekbe menően szabályozta, addig az Atlanti Charta e tekintetben megelégszik bizonyos általános irányelvek leszögezésével. További különbség, hogy vannak mindkét nyilatkozatnak egyes pontjai, amelyek a másikban nem szerepelnek. Az Atlanti Charta nem vette át a tizennégy pont közül azt, amelyik szerint a jövőben nem köthetők titkos szerződések (1.), mivel erre a kegyes óhajra a két világháború között működő diplomácia már amúgyis eléggé rácáfolt; nem emeli ki külön a gyarmati kérdések méltányos rendezését, amint azt a tizennégy pont tette (5.), és hallgat a genfi formájában csődöt mondott Nemzetek Szövetségéről (14.), bár a Charta több pontja csak olyan nemzetközi együttműködés mellett * Zeitschrift für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht XI. k., 1—2. sz., 1942. Januári szám, 89—90. 1.
