Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Makkai László: Román történetírás a két világháború között
572 SzenUe Constantin a román krónikák kiadásainak előkészítői, a románságra gyakorolt szláv hatást mutatták ki^ s ugyanezt a munkát végezte el részben a magyar hatásra vonatkozóan Rosetti Radu,s egyikük sem engedve magát befolyásoltatni hamis nemzeti büszkeségtől. Eliade Pompiliu, az első román szellemtörténész viszont a XEX. századi román nemzeti ébredés eszmeáramlatainak nyugati előzményeit fejtette ki mintaszerű írásaiban.'^ Hatásuk azonban még a tudományos életen belül is csak a történet- írás módszereinek kifinomulásában és a forrásanyag gazdagodásában nyilvánult meg, a hagyományos történelemszemléleten változtatni nem tudtak, mert szintétikus műveket nem írtak s érthető okokból nem is írhattak, hiszen ők voltak elsősorban tudatában annak, hogy a forrásanyag teljesebb közzététele és a részletmonográfiák elkészülése előtt komoly szintézist írni reménytelen vállalkozás lenne. Kevésbbé skrupulózus, tevékenyebb s a nemzeti ábrándokat készségesen kiszolgáló kortársuk, lorga Nicolae így került az élre és határozta meg kétségkívül lenyűgöző egyéniségével a XX. század első harmadában nemcsak a román történet- írás, hanem sok tekintetben az egész román szellemi élet fejlődését. Szépíró, tudós és politikus volt egyszemélyben s őmaga tiltakozott az ellen, hogy munkásságának különböző irányait elválasszák egymástól.s írásaiban és politikai tevékenységében egyaránt a népi-nemzeti ideológia vezette: mint a »Semänätoi^« (Magvető) című irodalmi folyóirat szerkesztője a népies irányzat diadalrajutásáért küzdött s a lap alapításával közel egyidőben (1904) vette át, mint főtitkár az összes románok politikai 'egyesüléséért bel- és külföldi propagandával dolgozó »Liga Culturalä« irányítását is. Közéleti munkásságának vezéreszméi tükröződnek történeti műveiben is. A politikai szétszakítottság ellenére másfél évezreden át szívósan megőrzött román népi egység s az ezt fenntartó román paraszt glorifikálása vörös vonalként húzódik át irodalmi és tudományos alkotásain. A történetírás terén egész nemzedéknek mimkáját vállalta magára, nemcsak az ismeretlen források hosszú sorát kutatta fel és tette közzé, hanem kisebb-nagyobb részletfeldolgozások százaiban világított rá a román történelem addig homályos vagy nem is sejtett mozzanataira, megírta — jórészt saját előmunkálatai alapján — a román múlt majdnem minden politikai és kulturális vonatkozásának összefoglaló monográfiáját (a román irodalom, egyház, ipar, kereskedelem, hadsereg, művészet stb. történetét) s 1905-ben, volt tanára. Kari Lamprecht felszólítására német nyelven új szintézisét adta a román történelemnek, mely a korabeli nyugati történetírói módszerekkel, megelevenítő stílussal és ügyesen csoportosított dokumentációval kísérelte meg a román álláspont elfogadtatását.» Bár inkább külsőleges eszközökkel, tetszetős formával és első pillanatra lenyűgöző tömegű, de felületesen értelmezett, sőt gyakran szándékosan félremagyarázott adathalmazzal hatott, hamarosan nagy tekintélyt szerzett magának a nemzetközi tudományos világban. Nehány év múlva megbízást kapott a török birodalom történetének megírására, ‘ I. Bogdán: Originea voevodatuJui la Romám. (A vajdai Intézmény eredete a románoknál.) Buc. 1902. és Despre cnejii románi. (A román kenézekről.) Buc. 1904. C. Glurescu: Despre rumáni. (A jobbágyokról.) Buc. 1916. és Despre boieri. (A bojárokról.) Buc. 1920. • Despre Unguri ^ episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről). Buc. 1905. ’’ De l’influence frangaise sur l’esprit public en Roumanie. Paris, 1898. és Histoire de l’esprit public en Roumanie. I—II. Paris, 1905. • N. lorga: Generalitáfi cu privire la studiile istorice (Általánosságrok a történelmi tanulmányokra vonatkozólag). Buc. 1933. II. kiad. 99. • Geschichte des rumänischen Volkes. I—II. Gotha, 1905. 10 Geschichte des osmanischen Reiches. Gotha, 1909.
