Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
488 Hantos László — a fennálló vámfalak ellenére is számottevő maradt. Az egységes magyar vámterületen a trianoni ország és a visszacsatolt területek közötti áruforgalom természetesen megsokszorozódott. A Felvidék ipari ellátását a trianoni területnek kellett teljesítenie, de hasonló a helyzet a többi visszacsatolt részen is. Az anyaország iparcikkszállításai, melyeket a visszacsatolásig a cseh, román és szerb vám- és kontingenspolitika saját iparuk javára erősen megnehezített, a háborús termelés ellenére is emelkedést mutatott. De a visszacsatolt területek nyersanyagfölöslegeinek is csak kis töredéke jutott az anyaországba, ezen a téren is nagyobb eltolódásokat hozott a területnagyobbodás. Az árucsere azonban a visszacsatolt területeken folyamatban lévő vagy készlő beruházások alapján konjunkturálisán fokozódott, vagy fokozódni fog az eljövendő békegazdaságban (ütés vasútépítés, új ipartelepek, energiaforrások építése stb.). A nyersanyagbázisok közelében születő új ipartelepek várható felépítése is nagyjelentőségű árucsereváltozásokat hoz magával. A megnagyobbodott Magyarország az árucserének ezzel a fokozódásával fokozatosan reálizálni fogja mindazokat a nemzetgazdasági előnyöket, melyeket a területgyarapodással de jure megszerzett. A háború alatt külkereskedelmi forgalmunk jelentősen növekedett ugyan, de normális gazdasági és politikai időkre értékelve statisztikai szempontból minden valószínűség szerint csökkenés várható külkereskedelmünk volumenében, mert az eddig külföldnek számított területekkel lebonyolított forgalom egy része belföldi forgalommá változott át, ezzel szemben — különösen nyersanyagellátás terén — jelentős csökkenés várható behozatalunkban. A visszatért területeknek a külfölddel lebonyolított áruforgalma viszont kisebb mértékben emeli a magyar külkereskedelmet kiviteli és behozatali oldalon egyaránt. A területgyarpodásnak a magyar nemzetgazdaságra gyakorolt hatásai kettős feladatot róttak gazdaságpolitikánk irányítóira. Elsősorban el kellett végeznünk az egybehangolás nehéz munkáját, mert az erőket csak akkor lehet a további fejlődés szolgálatába állítani, ha az egyes területrészek gazdasági fejlődésének törései ki vannak egyenlítve. A kiegyenlítődés folyamán másodsorban erős tőkeszükséglet is jelentkezett, amelyet nagyrészt a trianoni területnek kellett előteremtenie (erdélyi beruházási kölcsön, erdélsn nyeremény- kölcsön). A területvisszacsatolások általában nagyobb nemzeti és gazdasági önállóságra juttatták Magyarországot és nagyobb jelentőséget kölcsönöztek Magyarországnak a most folyó háborúban az európai országok között. HÁBORÚS GAZDASÁG A HADIGAZDÁLKODÁS a váltakozó katonai helyzet mindenkori kényszerítő hatása alatt alakult ki. A nemzetgazdasági termelőerők kiválasztása nem a szabad verseny alapján történik, hanem az állam részéről külön e célra felállított szerv útján. A háborús gazdaságot nem is nevezhetjük »államilag irányított tervgazdaságnak«, mert a
