Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében 489 termelés irányítása a nyersanyagellátáson, a munkaerögazdálkodá- son és tőkeellátáson kívül a háborúban való részvétel mérvétől is erősen íügg. A hadigazdálkodás előtt két nagy cél lebeg: az egyik, hogy a hadvezetés rendelkezésére bocsássa a nemzet termelőerőit, a másik pedig, hogy a lehetőséghez képest megőrizze a pénzérték és az áralakulás egyensúlyát. A háborús erőkifejtés hiábavaló, ha nem tudjuk a hadvezetés számára biztosítani a megkívánt termelőerőket, de hibás akkor is, ha utat enged az árszínvonal emelkedésének és annak arányában a pénztérték romlásának. Az árszínvonal emelkedése ugyan nem kerülhető el a háborús gazdaságban a járulékos vásárlóerő miatt, de a meghozott rendszabályok a legtöbb országban kézben tartják az árak alakulását. Az első világháború tapasztalatai arra késztették a hadviselő, sőt a semleges országokat is, hogy háborús gazdaságukat fokozott figyelemmel szervezzék meg. Magyarország agrár-ipari állam, így mindkét szektorra egyformán figyelemmel kellett lennie a háborús gazdaság megszervezése közben. A háborús magyar mezőgazdaságnak nehéz feladatokkal kell megküzdenie. Biztosítania kell az ország közellátását, de ugyanakkor fokozottabban kell termelnie ipari növényeket, hogy az ipart nyersanyaggal lássa el. Ez a fokozott termelés természetesen a takarmánytermelés rovására megy. De közrejátszott az utolsó évek kedvezőtlen időjárása is annyiban, hogy keresztülhúzta a háborús tervgazdálkodás várt eredményeit. A kedvezőtlen időjárás mellett a mezőgazdasági termelés nehézségeiben nagy szerepet játszik a munkaerők elégtelensége és a gépek hiánya is. Magyarország minden háborús nehézség ellenére, a háború kellős közepén fogott hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez, melyről törvényhozási úton, egymilliárd pengős keretben, tíz év alatt végrehajtandó terv alapján gondoskodott. A milliárdos mezőgazdaságfejlesztési törvény célja, hogy biztosítsa a magyar mezőgazdaság békés fejlődését a háború után. De ugyanakkor gondoskodik a törvény arról is, hogy a háború folyamán szükségessé váló termelés- politikai intézkedések anyagi alapjai is meglegyenek. így a háború folyamán a mezőgazdaságfejlesztési törvény kettős feladatot old meg: biztosítja az úgynevezett sofort-programm keresztülvitelét, de ugyanakkor igyekszik átvezetni a magyar mezőgazdaságot a háborús gazdálkodás többtermelést célzó irányvonalából a békegazdaság minőségi termelésébe. A magyar agrárpolitika jól tudja, hogy az elkövetkezendő békegazdaságban megint csak a minőséggel éri el külföldön eddig is megbecsült és már megszerzett helyét. A háború alatt a programmból a kormány azt a részt igyekszik megvalósítani, amelynek nem állja útját a háborús nyersanyag és munkaerőhiány. Az ipari és a bányászati termelés kétségtelenül erősen fokozódott a háborús gazdaság révén. Nyersanyagellátási, energiaellátási nehézségekkel, mint már fentebb is említettük, a magyar ipar is küzd, de inkább az az aggasztó tünet, hogy vállalataink jelentős része a megnövekedett közterhek következtében pénzügyi szempont
